Infostart.hu
eur:
377.05
usd:
319.49
bux:
0
2026. február 25. szerda Géza
A Debreceni Állat- és Növénykert július 1-jén született Simon nevű mosómedvéje (Procyon lotor) a sajtóbemutatón 2019. július 31-én. Az újszülött etetését, gondozását az anyja helyett az állatkert gondozójának kellett átvállalnia.
Nyitókép: MTI/Czeglédi Zsolt

Egy cuki állat veszélyezteti most a magyar élővilágot

A mosómedve mindenevő ragadozó, és ezt komolyan is gondolja.

A mosómedve inváziója elleni harc nem kecsegtet sok sikerrel. Az idegenhonos faj természeti és gazdasági károkat okoz, parazitákat, fertőzéseket terjeszthet, és nagyon is hajlamos városokba költözni. Hiába cuki, a mosómedvének semmi keresnivalója Magyarországon – derül ki a 24.hu cikkéből.

A mosómedve Észak-Amerikában honos, de elterjedtek az egész világban, Európa nagy részén is, egyes államokban ugrásszerűen nő a vadon élő egyedek száma, és bár pontos felmérés nem készült, de Magyarországon is egyre nagyobb területeket népesítenek be. A mosómedvék kezdődő hazai invázióját megállítani hosszú távon valószínűleg nem lehet, már csak azért sem, mert folyamatos az utánpótlás. Egész évben vadászható faj, egyre gyakrabban szerepel az itthoni terítékeken, ám ez legfeljebb az egyedszám korlátozására elég.

A nutriához hasonlóan hazánkban 2010-től az őshonos növény- és állatvilágra ökológiai szempontból veszélyes fajok közé tartozik, az EU pedig 2016-ban felvette azon idegenhonos inváziós fajok listájára, közé, amelyek ellen közös és egységes fellépésre van szükség. Magyarán csak állatkertben, vadasparkban, illetve külön engedéllyel tartható.

Kontinensünkön tehát csaknem egy évszázada jelen van a mosómedve, de tömeges terjedése csupán az utóbbi évtizedekben kezdődött. Németországban 1995-ben 3000, 2014-ben 101 ezer, 2023-ban pedig már 202 ezer mosómedvét lőttek ki.

Magyarországon még viszonylag kevés a mosómedve, az első észlelés 1982-ből a nyugati határnál fekvő Lövő község környékéről való, feltehetően Ausztriából kóborolt át egy példány, 1998-ban viszont már egy vemhes nőstényt fogtak egy gödöllői fácántelepen. Innentől kezdve pedig minden évben megjelenik a vadászati terítéken: 2020-ig átlagosan kevesebb mint 10 példány, majd attól fogva már 15–20.

A hazai tudományos eredmények és vadászati statisztikák alapján Pest és Bács-Kiskun vármegyében már kialakult egy-egy stabil gócpont, amelyek kezdenek összeérni. Tavaly Szabolcsban is lőttek mosómedvét, és állandó lehet a beszivárgásuk a környező országokból is.

A mosómedve hazánkban már megtelepedett, elűzni, kiirtani csak folyamatos, nagy erőfeszítések árán lehetséges. A cél leginkább a populációk féken tartása lehet vadászattal még akkor is, ha ez sokakban kelt negatív érzéseket.

A mosómedve a ragadozók rendjébe tartozik, azonban mindenevő, és rendszertanilag semmi köze a medvékhez. Gyorsan fut, jól úszik és remekül mászik, kiváló tulajdonságait pedig ki is használja a táplálékszerzés során. Mindent megeszik: növények, gyümölcsök, mezőgazdasági termények, kisemlősök, madárfiókák és tojások, a vízi és szárazföldi ízeltlábúak és puhatestűek szinte teljes skálája, rovarok, hüllők és kétéltűek egyaránt szerepelnek az étlapján.

A behurcolt mosómedvék potenciálisan komoly fenyegetést jelentenek Európa élővilágára azzal, hogy rengeteg védett állatot elpusztítanak. A rókához hasonlóan nagyszerűen feltalálja magát városi környezetben, Németországban mértek 100 állat/négyzetkilométer értéket is, de amerikai városokban még ennél is nagyobb sűrűséget regisztráltak.

Címlapról ajánljuk
A Diana-botrány „semmiség” volt ehhez képest – Gálik Zoltán a brit monarchia válságáról

A Diana-botrány „semmiség” volt ehhez képest – Gálik Zoltán a brit monarchia válságáról

Őrizetbe vették hétfőn Peter Mandelsont, a brit Munkáspárt volt főideológusát az Epstein-ügyben folyó vizsgálat keretében. András volt yorki herceget – aki közeli barátságot ápolt a szexuális bűncselekmények miatt elítélt amerikai milliárdossal – több nappal korábban, február 19-én tartóztatták le hivatali visszaélés gyanúja miatt. Az ügy fejleményeiről és lehetséges következményeiről Gálik Zoltánnal, a Budapesti Corvinus Egyetem docensével beszélgettünk.

Donald Trump: korszakalkotó fordulatot értünk el – évértékelő

Donald Trump megtartotta második ciklusának első hivatalos évértékelő beszédét (State of the Union address) a Kongresszus két háza előtt. Az amerikai elnök rekordhosszúságú beszédében határozott védelmébe vette második elnöki ciklusának első évét, „korszakos fordulatot” emlegetve.
inforadio
ARÉNA
2026.02.25. szerda, 18:00
Bóka János
európai uniós ügyekért felelős miniszter
Mire számíthatunk ma a tőzsdéken?

Mire számíthatunk ma a tőzsdéken?

A héten vegyes mozgások voltak eddig láthatók a tőzsdéken, részben az amerikai vámok körüli bizonytalanság helyezett nyomást a piacokra, miután a Legfelsőbb Bíróság múlt heti döntése alapján érvénytelennek ítélte Donald Trump viszonossági vámjait, majd az elnök szintre rögtön új importvámokat jelentett be. Emellett a mesterséges intelligencia diszruptív hatása miatt is aggódnak a befektetők, ami miatt több szektort is megütöttek a hét elején. Mostanra viszont hangulatjavulás látszik a piacokon, tegnap fordultak az amerikai tőzsdék, majd az ázsiai piacok is emelkedtek ma, a dél-koreai és a japán piac ráadásul új csúcsot is döntött, és az előjelek alapján Európában is jó hangulatban indulhat majd a kereskedés. Fontos gyorsjelentések is érkeznek ma, itthon a Magyar Telekom és a Rába jelent, az USA-ban pedig az Nvidia teszi közzé legfrissebb számait.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×