Minden tanulási zavar egyre nagyobb számban jelenik meg a gyerekeknél – mondta Bohács Krisztina intelligenciakutató az InfoRádió Aréna című műsorában. Nyilván finomodtak a kimutatásukat lehetővé tévő mérési, diagnosztikai eszközök, és a régi világban még sokszor tesztek sem voltak arra, hogy ezeket a dolgokat beazonosítsák. Ám emellett megjelenik más is – mutatott rá a GEM Kognitív Klinika és a GEM Tanulási Központ szakmai vezetője.

"Beszélnek a környezeti ártalomról, egyfajta degenerációról, ami nem önmagában az emberiségnek a degenerációja, hanem azt kell érteni ez alatt, hogy minden szennyezettebb, a levegő, a táplálék, stresszesebb az életvitel. Sokszor nagyon nukleáris a család. A régi időkben nagyobb kapcsolódási hálóban éltek és az jó volt a gyerek számára is, hiszen a nagyszüleit például nem csak félévente egyszer látta. Tehát nagyon sok komponensű dolog ez. Az biztos, hogy környezeti ártalmak vannak, és biztos, hogy ma már a gyermekvárás sem feltétlenül olyan nyugodt körülmények között történik, mint az 1900-as években. Bár természetesen mindig voltak kihívások, háborúk és egyebek, de valahogy azért az emberek élettempója nem volt ennyire felgyorsulva, ez pedig biztos, hogy nem kedvez az ADHD világának" – mondta a szakértő.

Rámutatott: bár sokan állítják, kutatással nem tudták eddig azt igazolni, hogy a pörgősebb képek vagy ez a fajta digitális kultúra okozna ADHD-t. Mások úgy vélik, hogy egy kulturális hatás eredménye, vagyis egyetértésre még nem sikerült jutni, de Bohács Krisztina kiemelte: az biztos, hogy nem véletlenül nevezték el korunk pestisének ezeket a tanulási zavarokat, sőt önmagukban a mentális zavarokat – hiszen a szorongás, a depresszió is ide tartozik –, mert nagyon sok ember érintett ezekben,

minden negyedik-ötödik agy valamilyen kihívással küzd ma.

Vannak bizonytalanságok még abban is, hogy mitől függ az intelligencia: örököljük vagy kifejlődik, kifejlesztjük? Az intelligenciakutató szerint az már egyértelműen bebizonyosodott, hogy nagyon masszív genetikai alapja van.

"Az X kromoszómán különlegesen sok alkotóelem érkezik, ami ennek az alapját képezi. Ez a nature/nurture vita, vagyis hogy a természetből kapjuk, azaz örököljük, vagy pedig neveléssel, oktatással keletkezik vagy alakul, azaz gyengéden rákényszerítünk az agyra bizonyos dolgokat, valamilyen környezeti hatás következtében, és így emelkedik az intelligenciaszint" – vázolta Bohács Krisztina.

A nature/nurture gondolat Francis Galton nevéhez fűződik, ezt vitte tovább a pszichológia. Különböző százalékok születtek: 70 százalékban a genetika, 30 százalékban a természet, a nevelés, a környezet határozza meg, aztán ezek szinte helyet cseréltek az újabb elméletekben.

"Ez a gének, a környezet és a nevelés nagyon komplex játéka, hiszen voltaképpen a mostani környezetem genetikailag is alakít engem. Struktúrájában nem válhat a génjeim részévé azonnal, de tudjuk az epigenetika tudományából is, hogy

nagyon sok élmény azután anyag szinten is – lazán, képlékeny módon, de – a génrendszeremhez hozzá tud tapadni.

Nagyon sok tapasztalat létezik, pozitív és negatív irányban is, arra, hogy egy élmény, akár trauma, akár valami nagyon jó és pozitív dolog, hogyan ment tovább a következő generáció életében" – idézte fel a GEM Kognitív Klinika és a GEM Tanulási Központ szakmai vezetője.