eur:
408.04
usd:
375.14
bux:
73837.78
2024. november 5. kedd Imre
Az Európai Déli Obszervatórium által 2020. szeptember 14-én közreadott, ALMA (the Atacama Large Millimeter/submillimeter Array) űrtávcső segítségével készült kép a Vénusz bolygóról. A Nature Astronomy szaklap szeptember 14-ei számában megjelent tanulmány vezető tudósai bejelentették, hogy a Vénusz bolygó erősen savas felhőiben foszfingáz nyomaira bukkantak, ami arra utal, hogy mikrobák élhetnek a Föld lakhatatlan szomszédján. A foszfingáz molekuláit az ALMA és a James Clerk Maxwell  űrtávcsövek (JMTC) segítségével fedezték fel.
Nyitókép: MTI/EPA/European Southern Observatory/ESO/M. Kornmesser & NASA/JPL/Caltech

Találtak egy magyarázatot arra, miért forog olyan furcsán a Vénusz

A Vénuszt mérete miatt a Föld ikertestvérének is szokás nevezni, a légköre extrém sűrű és forró, de a fő furcsasága az, hogy a Naprendszer több bolygójával épp ellentétes irányba, az óra járásával megegyező módon forog.

A szokatlan forgási irány régóta foglalkoztatja a tudósokat. Amerikai kutatók most egy új elmélettel álltak elő.

Valeri Makarov, az amerikai haditengerészet megfigyelőközpontjának tudósa, valamint Alexey Goldin, a chicagói Teza Technologies kutatója úgy véli, hogy a Naprendszer keletkezésének idejét érdemes vizsgálni a magyarázatért. Ez volt az az időszak, amikor a sziklás bolygók nagyrészt már összeálltak, de még mindig nagyon sok törmelék volt körülöttük. A kutatók által lefuttatott szimulációk szerint a törmelékhalmazból összeállhatott egy égitest, amely a Vénusz holdjává válhatott, ám az a túl gyakori ütközések, az árapály-jelenség, valamint az égitest mozgásának köszönhetően végül túl közel került a Vénuszhoz - írta a hvg.hu.

A bolygó gravitációja először darabokra téphette a holdat, majd a darabok becsapódtak a bolygó felszínébe - egy olyan ütközést eredményezve, mint amilyen az Uránuszt is az "oldalára" billentette.

A kutatók a megsemmisült holdat Neith-nek nevezték el.

Az elméletüket bemutató tanulmány az Universe című tudományos lapban jelent meg.

Címlapról ajánljuk
Amerikai elnökválasztás: a történelem sok mindenre kötelez

Amerikai elnökválasztás: a történelem sok mindenre kötelez

Az Egyesült Államoknak eddig 45 elnöke volt, a 2020-ban megválasztott Joe Biden sorrendben mégis a 46. A leghosszabb ideig, 12 évig és 39 napig Franklin D. Roosevelt, a legrövidebb ideig, 32 napig William Henry Harrison volt elnök. Érdekességek az amerikai elnökválasztások történetéből.

Elemző a moldovai elnökválasztásról: Maia Sandu pirruszi győzelmet aratott, egyre többen „gyűlölik” a pártját

A kelet-európai országban a hét végén tartották az elnökválasztás második fordulóját, melyet a hivatalban lévő elnök, Maia Sandu nyert meg Alexandr Stoianoglo ellen. Pászkán Zsolt, a Magyar Külügyi Intézet külső munkatársa szerint nem vár könnyű időszak Maia Sandura, mert bár a moldovaiak többsége támogatja az uniós csatlakozást, az elnök pártja egyre népszerűtlenebb.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.05. kedd, 18:00
Hankó Balázs
kultúráért és innovációért felelős miniszter
Amerikai elnökválasztás 2024: hamarosan eldől Trump és Harris küzdelme

Amerikai elnökválasztás 2024: hamarosan eldől Trump és Harris küzdelme

A mai nappal pont kerül a számtalan váratlan fordulatot hozó 2024-es amerikai választási kampány végére, és eldől, hogy az Egyesült Államok következő elnökét Donald Trumpnak vagy Kamala Harrisnek fogják hívni. A republikánus és a demokrata jelölt megválasztása is történelminek minősülne: Trump az első bíróság által elítélt bűnözőként, és a legöregebb elnökként kezdhetné második ciklusát, előtte pedig csak egyszer volt arra példa, hogy egy politikust nem egybefüggő nyolc évre küldtek vissza a Fehér Házba. Mindeközben a hivatalban lévő Joe Bident lecserélő Kamala Harris alelnök győzelmével az első (színesbőrű) nőt iktatnák be pár hónap múlva a "szabad világ vezetőjévé". A legfrissebb fejleményekről és választási eredményekről szóló percről-percre tudósításunkat alább követhetik.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×