Zöldy Máté a Műegyetem és a magyarországi Bosch csoport közös rendezvényén, a Kognitív Mobilitás Konferencián tartott előadást, amelyen futurisztikus járműveket és elektromos versenyautókat is bemutattak a megjelenteknek. A kognitív mobilitás az egyik legfrissebb tudományterület, amely
a jövő járműveinek és közlekedési hálózatainak tökéletesítésével foglalkozik, többek között a mesterséges intelligencia eszközével.
A konferencián mintegy 40 előadáson lehetett részt venni, amelyek olyan területeket érintettek, mint például a forgalmi dugók a jövő autópályáin, a vizuális szmog hatása a járművezetőkre, a városi parkolóhely-foglalási szolgáltatás fejlesztése a vezetési magatartás alapján vagy éppen az évszakok hatása a kerékpáros balesetekre.
A professzor azt mondta az InfoRádióban, hogy egyre több információ áll a rendelkezésünkre a mobilitás valamennyi területén, ami annak köszönhető, hogy fejlődik az informatika, folyamatosan nő a különböző szenzorok száma, melyek ráadásul egyre olcsóbbak, kisebbek és pontosabban mérnek a korábbi eszközökhöz képest. Mint fogalmazott, soha nem volt még annyi adat a birtokunkban a minket körülvevő világról, mint most. Ez pedig elmondható a mobilitásról is. A szenzorok adatokat gyűjtenek szinte mindenről: a járművekről és azok környezetéről, a közlekedésről, a közlekedő emberekről, utóbbiak viselkedéséről. Ezeket az adatokat pedig az MI segítségével dolgozzák fel.
Fenntarthatóság és önmérséklet
„A kognitív mobilitás lehetőséget ad a különböző tudományterületek egymást gazdagító összefogására, ezáltal fenntarthatóbb mobilitási formák létrehozására. A tapasztalatok az oktatási anyagba is bekerülnek, így az új megközelítés hatása a hallgatók segítségével megsokszorozódik” – mondta a konferencián Zöldy Máté.
A mesterséges intelligencia segítségével döntést segítő alkalmazásokat hozhatnak létre, sőt, akár olyanokat is, amelyek döntést hoznak maguktól.
A professzor hozzátette: a szakemberek igyekeznek tartani a lépést a technológiai innovációkkal és ha ebbe az irányba halad a mobilitás területén a járművek kialakítása, az infrastruktúra, a döntéshozatal, valamint a közlekedés mint rendszer, akkor az nemcsak azt teszi lehetővé, hogy „jobban megértsük azokat a folyamatokat, melyek körülvesznek minket, hanem hatékonyabban is irányíthatjuk és ezáltal fenntarthatóbbá is tehetjük azokat” – magyarázta.
A BME tudományos főmunkatársa szerint a fenntarthatóság megköveteli az önmérsékletet. Azt tapasztalja, hogy
„az emberi lényünkben benne van a kényelmesség”, ami pedig gátolja a gyors döntéseket, a változásra való hajlandóságot.
Emlékeztetett, hogy a koronavírus-járvány kitörése idején arra kényszerültünk, hogy maradjunk otthon, ez pedig hatással volt a mobilitási szokásainkra is. Azóta visszaállt a rendes kerékvágásba az életünk, kiszabadultunk, újra szabadon közlekedhetünk, mozoghatunk. „Pedig sok dimenzió szempontjából a Covid alatt is elég jó és fenntartható volt az életünk. Amikor lehetőségem van Kínából megrendelni valamit 2 dollárért és nekem megéri, hogy egy hajóban sok más dolog mellett idehozzák, az nekem azt jelzi, még mindig nem jó a közlekedés árazása” – fejtegette.
Zöldy Máté úgy véli, számos példa és szokás azt mutatja, hogy „feleslegesen mozgatott dolgokat vásárolunk meg” és ugyanez igaz arra is, hogy szabadon eldönthetjük, hova megyünk el nyaralni, ami „egy teljes döntési skálán nem biztos, hogy jó”, mert sokszor nem vesszük figyelembe a fenntarthatóságot.
„A mesterséges intelligencia nemcsak az adatok feldolgozásában, hanem az ember számára már túl nagy mennyiségű adat mögött megbújó összefüggések megtalálásában és a döntéshozatal felgyorsításában is segítheti a jövő közlekedési hálózatának megalkotását” – mondta az InfoRádióban a professzor.