Az Északi-sarkvidék az éghajlatváltozás epicentruma, ugyanis ott sokkal gyorsabban érezteti hatását a felmelegedés, mint a Föld más régióiban, továbbá az Arktisz gyakorlatilag egy hideg bázisa az északi féltekének. „Ha a jég, illetve a hótömeg teljesen eltűnik az Északi-sarkvidéken, az egyrészt megváltoztatja a teljes földi légkörzést, komoly hatást gyakorol az időjárásra az egész bolygón, másrészt nagyon jelentősen kihat a tengeráramlatokra is” – magyarázta Kovács Erik.

A globális melegedés hatására tehát az északi-sarki jég és a gleccserek kiterjedése, tömege folyamatosan csökken. Ezek a változások kihatnak a globális klímára, amely átalakítja Európa és a mi régiónk időjárását is.

A kutató hozzátette: ha számottevően olvadásnak indul az északi-sarki jég, a későbbiekben geopolitikai konfliktusok jelentkezhetnek, továbbá ez a folyamat fokozhatja a kereskedelmi útvonalak kialakítását is az északi féltekén. Több ország pedig éppen a közelmúltban jelezte, hogy a Jeges-tengert saját felségterületének tekinti, ami a szakértő szerint a jövőben akár komolyabb politikai konfliktusokat is gerjeszthet a nagyhatalmak között.

Az 1980-as évektől érzékelhető erőteljes felmelegedés miatt folyamatosan zsugorodik az Északi-sarkvidék jégtakarója.

„A klímapolitikák változása nélkül aligha lehet megállítani ezt a folyamatot”

– hívta fel a figyelmet a kutató, aki megjegyezte: a különféle klímaszimulációk kiértékelése után nem született eddig olyan forgatókönyv, amely alapján ki lehetne jelenteni, hogy ez a kedvezőtlen jelenség leállítható lenne valamikor.

Kovács Erik figyelmeztetett: ha maradnak a mostani klímapolitikák – főleg a négy nagy kibocsátó: Kína, az Egyesült Államok, Oroszország és India részéről – és nem csökkentik az üvegházhatású gázok kibocsátását, akkor a globális hőmérséklet emelkedése elérheti a 3-4 Celsius-fokot. Az Északi-sarkvidék területén pedig akár 6-7 Celsius-fokos plusz is lehet az évszázad második felére.

„Ez azt eredményezheti, hogy kezdetben még csak tízből egy, 2070-től viszont már akár tízből nyolc évben is jégmentessé válhat nyaranta a Jeges-tenger”

– fejtegette.

Fotókiállítás nyílt

A drámai folyamatok miatt 2019-ben egy nagyszabású nemzetközi expedíció is indult az Északi-sarkvidékre, hogy felmérje a jelenlegi állapotokat. A kutatásban 20 ország több mint száz kutatója vett részt, köztük egy magyar fotográfus, Esther Horvath is, akinek képeiből most a Mathias Corvinus Collegiumban nyílt kiállítás.

A szemmel látható klímaváltozás című tárlatot november 11-ig, regisztrációt követően bárki ingyenesen megtekintheti. További részletek ezen a felületen olvashatók.