Címke: kovács erik (14 cikk)

A tavalyinál kissé visszafogottabb melegedés, de megint szélsőséges év vár ránk 2025-ben. Ez a fő konklúziója a Klímapolitikai Intézet által közzétett elemzésnek. A részletekről Kovács Erik vezető kutatót kérdeztük.

Már most szinte biztosra vehető a kutatók szerint, hogy a 2015-ös párizsi klímaegyezmény céljait, köztük a legfeljebb másfél fokos felmelegedést nem sikerül tartani nemcsak most, hanem az egész évszázadban sem. Az ENSZ 29. éghajlatváltozási konferenciájára ezért, az eddig elmaradó gyakorlati intézkedések kapcsán, és Donald Trumpnak a felmelegedés harmadáért felelős ország elnökeként való visszatérése miatt nagy figyelem irányul.

A tiltó szabályozások ellenére már próbálkoznak a nagyhatalmak a szénhidrogén- és ritkaföldfém-kitermeléssel kapcsolatos projektekkel az Antarktiszon. A helyzetről a Klímapolitikai Intézet vezető kutatója beszélt az InfoRádióban.

A jövőben enyhébb, és rövidebb telekre, és hosszabb nyarakra lehet számítani, a mostani ősz az átlagosnál hidegebb lehet – mondta Kovács Erik, a Klímapolitikai Intézet vezető kutatója.

A szélsőséges időjárás, az aszály rendkívüli károkat okozott nemcsak a hazai mezőgazdaságban, hanem Európa-szerte is.

Egyre hosszabb hőhullámokra és egyre magasabb hőmérsékleti értékekre kell készülnünk a következő évtizedekben – mondta az InfoRádióban a Klímapolitikai Intézet vezető kutatója. Kovács Erik hozzátette: ha nem következik be kedvező változás a klímapolitikában, 2050-2060 után akár 45-47 fok is lehet nyaranta az Alföldön.

Az átlagosnál melegebb és a tavalyinál is szárazabb nyár várható – ezt írja friss elemzésében a Klímapolitikai intézet. A kutatásról az InfoRádió Kovács Eriket, a szervezet vezető kutatóját kérdezte. Szavaiból kiderült, egy igen száraz időszak kezdődhet az év második felében, amely akár két évig is eltarthat.

Nem zárható ki, de teljesen biztosra sem vehető a kulcsfontosságú óceáni áramlatok rövid időn belüli összeomlása. Kovács Erik klímatológus szerint egy esetleges hirtelen változás a hűtési és a fűtési igényeinket is jelentősen növelné.

A Klímapolitikai Intézet vezető elemzője szerint 30-40 év múlva szinte semmi sem fog már teremni, ha nem készülünk fel és nem alkalmazkodunk.

Kibocsátáscsökkentéssel hosszabb, alkalmazkodással rövidebb távon oldhatjuk meg a klímaváltozásból adódó problémákat; az éghajlati és a talajviszonyok miatt kényszerűen átalakul a mezőgazdaság, a magyar bor viszont szép lassan adottságbeli előnyt szerez az olasszal vagy a dél-franciával szemben. Minderről Kovács Erik, a Mathias Corvinus Collegium Klímapolitikai Intézetének vezető kutatója beszélt az InfoRádió Aréna című műsorában.

Tévhit, hogy a műfenyőt vásárlók környezettudatosabbak lennének, a vágott fenyő sokkal kevésbé terheli a klímát – mondta az InfoRádióban a Klímapolitikai Intézet kutatója. Kovács Erik kiemelte: ma már kölcsönözni is lehet földlabdás fenyőt, ugyanakkor nem biztos, hogy ez a legjobb választás.

Néhány évtizeden belül teljesen jégmentes nyarak lehetnek az Északi-sarkvidéken, a klímaváltozás hatásai ugyanis itt a legerőteljesebbek – mondta az InfoRádióban Kovács Erik, az MCC Klímakutató Intézetének vezető kutatója.

Az idei évre vonatkozó előrejelzések adnak némi okot az optimizmusra.

Az Isonzo folyó az első világháborúban vált élettelenné, de a szárazföld és a levegő is hosszú időre megsínyli a fegyveres konfliktusokat – mondta Kovács Erik, a Klímapolitikai Intézet szenior kutatója.