Az ukrajnai háború miatt megszakadt az együttműködés Oroszországgal az Északi-sarkvidéken, s ezért a kanadai kormány "a NATO északi határának" megerősítését szorgalmazza - derül ki Mélanie Joly kanadai külügyminiszter szerdai nyilatkozatából.
"Többet kell tennünk. Jobban fel kell szerelnünk a katonáinkat, mert a fenyegetés valós" - fogalmazott Joly, aki szerint február 24., az Ukrajna elleni orosz támadás megindítása óta "megváltozott a világ".
"Tudjuk, hogy már nem vagyunk annyira biztonságban és nem vagyunk már annyira elszigetelve itt, Észak-Amerikában és Kanadában, mint korábban" - magyarázta Wayne Eyre kanadai vezérkari főnök, aki szerint az Északi-sark védelme aggodalomra okot adó kérdés.
"Az Északi-sark a NATO északi arcvonala" - emlékeztetett Eyre, felidézve, hogy Oroszország a térségben ismét elfoglalt olyan bázisokat, amelyek legutóbb a hidegháború korszakában üzemeltek, s utána leszerelték őket.
Anita Anand kanadai védelmi miniszter a kanadai haderő modernizálását ígéri. Kanada 2021-ben bruttó hazai termékének 1,4 százalékát fordította védelmi célokra, ezt a miniszter 2 százalékra szeretné emelni. Ez egyébként minden NATO-tagállam számára megfogalmazott elvárás.
Elemzők szerint Észak-Amerikában korszerűsítésre szorul a légtérmegfigyelő radarrendszer és a légtérsértést jelző riasztóhálózat is, ezek ugyanis még a hidegháború korszakából származnak.
Michael Byers, a Brit-kolumbiai Egyetem sarkkör-szakértője szerint Kanadában mindig is politikailag kockázatos kérdés volt a védelmi kiadások növelésének ügye, és a kanadai vezetés nem érezte ennek szükségét, mert nem számított arra, hogy egy atomhatalom lerohanhat egy méreteiben nagy demokratikus országot. Byers szerint Ukrajna megtámadása miatt "felgyorsulnak az események" a védelmi kiadások körül is, különösen az orosz hiperszonikus rakéták elhárításának kérdésében.
Robert Huebert, a Calgary-i Egyetemről arra emlékeztetett, hogy Oroszország visszatért a hidegháborús viselkedéshez, és az elmúlt években többször megsértette azoknak az országoknak a légterét, amelyekkel az Északi-sarkon határos, köztük Kanadáét is.
Mathieu Landiault, az Ottawai Egyetem szakértője az Északi-sark kettészakadásától tart; mint nyilatkozta: az egyik oldalon lesz Oroszország, amely Kínával is együttműködhet a hajózási útvonalak fejlesztésében és az ásványkincsek kitermelésében, a másik oldalon pedig a térség hét másik országa, aki hallani sem akar az együttműködésről Oroszországgal, és egymással "dolgozik majd össze".
Az AFP francia hírügynökség felidézi, hogy a katonai manőverek sosem szűntek meg a térségben. Oroszország atommeghajtású jégtörőkkel járja az északi sarkvidéket, március közepe óta pedig 30 ezer NATO-katona gyakorlatozik Norvégia közelében. Az AFP helyszíni riportot is közölt a gyakorlatról, melyen olyan amerikai tengerészgyalogosok is részt vesznek, akik még havat sem láttak életükben, és meggyőződésük, hogy aki a norvégiai északi vidéken helyt tud állni, az bárhol a világon bevethető.
Alább egy rövid összefoglaló prezentáció az északi sarki érdekekről, egy pontos térkép pedig megtekinthető ebben a cikkben.
(A nyitóképen: Vlagyimir Putyin orosz elnök a helyi környezetszennyezés enyhítésének szemrevételezésén az Északi-sark közelében fekvő Ferenc József-földhöz tartozó Alekszandra-földön 2017. március 29-én. Az Arhangelszki közigazgatási területhez tartozó, 191 szigetből álló szigetcsoport 1991 óta Oroszország része. A szigetek némelyikére kutatóbázisokat és katonai létesítményeket telepítettek.)
