Infostart.hu
eur:
367.03
usd:
316.62
bux:
148622.5
2026. szeptember 1. kedd Egon, Egyed
Gyerekek hűsölnek a fővárosi Széllkapu Park szükőkútjában a nyári hőségben 2023. július 10-én.
Nyitókép: MTI/Hegedüs Róbert

Sosem volt még olyan meleg a Földön, mint július első hetében

Van még rosszabb hír is: július hónap 120 ezer éves rekordot dönthet meg forróság terén.

Minden idők legforróbb hete volt a július 3-10. közti időszak, a meteorológusok szerint pedig fel sem lélegezhetünk, mert jön ennél rosszabb is – írja a The Guardian.

A légkör szén-dioxid-szintjének emelkedése és az Atlanti-óceán feletti szokatlanul erős szélsáv máris hőhullámokat váltott ki Texasban, Görögországban, Spanyolországban, Olaszországban és számos más országban. Európa-szerte vörös riasztást adtak ki; erdőtüzek tombolnak Horvátországban, az Adria partvidékén és a spanyolországi Navarrában, és a negyven fok fölötti hőmérsékleti értékek miatt olyan turisztikai célpontokat zártak le a látogatók elöl, mint az Akropolisz.

A Földön nem volt még ehhez fogható azóta, hogy az 1850-es években elkezdték a levegő hőmérsékletének műszeres mérését

– derült ki a Meteorológiai Világszervezet (WMO) múlt heti jelentéséből. "Ismeretlen területen járunk, és ez aggasztó hír a bolygó számára" – mondta Christopher Hewitt professzor, a WMO éghajlati szolgálatokért felelős igazgatója.

Ezt Karsten Haustein, a Lipcsei Egyetem légköri sugárzással foglalkozó kutatója is megerősítette.

"Nagy az esélye annak, hogy a július lesz a valaha volt legmelegebb hónap - 120 ezer éve."

A jelenlegi rekordot döntő hőhullámok kiváltó okai mellett a Csendes-óceánban egyre erősödő El Niño esemény is kezdi éreztetni a hatását az egész világon. Ez az éghajlati jelenség akkor jelentkezik, amikor a Csendes-óceán egyenlítői áramlása megváltozik, hőmérséklete megemelkedik, ami világszerte melegedést okoz.

"Egy tipikus El Niño átmenetileg körülbelül 0,2 Celsius-fokkal növeli a globális átlaghőmérsékletet. Ez eltörpül az az 1,2 Celsius-fok mellett, amelyet az ipari forradalom óta tapasztaltunk az éghajlatváltozás következtében, de ha hozzáadjuk az ember okozta felmelegedést, akkor is valószínű, hogy még a jövő év vége előtt új globális hőmérsékleti rekord születik" – vélekedik Jeff Knight, a Met Office éghajlati változékonysági modellezésért felelős vezetője.

Számos tudós arra figyelmeztet, hogy idén vagy jövőre a világhőmérséklet emelkedése átlépheti az IPCC által meghatározott 1,5 Celsius-fokos küszöbértéket. Ez a globális felmelegedés olyan mértékű emelkedésének felső határa, amelynél a bolygó átlép egy meteorológiai fordulópontot. Ez visszafordíthatatlan változásokat hozhat a világ időjárási mintáiban.

A tudósok szerint egy hamarosan bekövetkező új rekordhőhullám következményei mélyrehatóak és veszélyesek lennének. Becslések szerint több mint 61 ezer ember halt meg már tavaly nyáron is az Európát sújtó, rekord magas hőmérséklet következtében.

Mivel valószínű, hogy ez a rekord idén – vagy legkésőbb jövőre – megdől, nagy az esélye annak, hogy a halálos áldozatok száma is magasabb lesz. A mediterrán országok, például Görögország, Spanyolország és Olaszország, szenvedhetik el a legsúlyosabb következményeket.

António Guterres, az ENSZ főtitkára szerint "az éghajlatváltozás kicsúszott a kezünkből". Szerinte ha a világ továbbra is késlekedik a fosszilis tüzelőanyagok kibocsátásának korlátozásához szükséges kulcsfontosságú intézkedésekkel, akkor katasztrofális helyzetbe kerülünk.

Címlapról ajánljuk

Átrendezték a kormányzati hatásköröket, Ruff Bálintnál a titkosszolgálat

A kormány átalakította a miniszterek közötti hatásköröket, a változások hétfő este jelentek meg a Magyar Közlönyben. Az anyakönyvezés, lakcímnyilvántartás nem a belügyi tárcánál, hanem a technológiai miniszternél lesz. Bóna Szabolcs agrárminiszter tárcája is erősödött.
inforadio
ARÉNA
2026.09.02. szerda, 18:00
Nyeste Orsolya az Erste vezető elemzője
Madár István a Portfolio vezető elemzője
Új szakaszba lép Trump legnagyobb katasztrófája: a "muszlim NATO" lehet az utolsó reménye

Új szakaszba lép Trump legnagyobb katasztrófája: a "muszlim NATO" lehet az utolsó reménye

Fél évvel ezelőtt támadta meg Iránt az Egyesült Államok és Izrael, és kisebb-nagyobb megszakításokkal, de azóta is zajlanak az összecsapások a Közel-Keleten. A felek június közepén "tűzszünetben" egyeztek meg, de ez nem vette elejét a ki-kiújuló harcoknak, a 60 napos határidő pedig, amelyet arra szabtak, hogy diplomáciai úton rendezzék az ellentéteiket, megoldás nélkül lejárt. A Trump-kormányzat múlt héten "gazdasági D-napot" hirdetett, hogy fokozott pénzügyi nyomásgyakorlással és büntetőintézkedésekkel kényszerítse térdre az iszlám köztársaságot. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a fegyverek elnémultak volna: egy hónapos szünet után Washington vasárnap iráni rakétaállásokat támadott a Larak-szigeten, amire Teherán rakétacsapásokkal válaszolt az amerikai hadsereg jordániai bázisai ellen. A katonai helyett gazdasági mederben folytatódhat az iráni konfliktus? Látszódik a konfliktus vége, vagy még hosszú évekig húzódhat? Hogyan változtak az Egyesült Államok és a regionális hatalmak közötti erőviszonyok az elmúlt fél év tükrében? A Global Insight legfrissebb adásában erről kérdeztük Csicsmann Lászlót, a Budapesti Corvinus Egyetem oktatóját és a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatóját.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×