Infostart.hu
eur:
377.95
usd:
319.69
bux:
130030.34
2026. február 7. szombat Rómeó, Tódor
Koronavírus-teszthez vesznek mintát egy férfitől a hongkongi Erzsébet királynő stadionban kialakított tesztállomáson 2020. szeptember 1-jén. A hatóságok az önkéntes alapú tömeges teszteléssel a koronavírus-járvány harmadik hullámát szeretnék megelőzni.
Nyitókép: MTI/EPA/Getty Images/Anthony Kwan

Szondával szűrhetjük ki a tünetmentes fertőzötteket a jövőben

Öt perc alatt ad eredményt egy koronavírus-szonda, mely a belefújt levegő alapján állapíthatja meg a fertőzöttséget.

A nagy eseményeken való biztonságos részvétel kulcsa a megbízható gyorstesztek széles körű alkalmazása lehet a koronavírus pandémiás szakaszából való kilépést követően: a tünetmentes hordozók is képesek továbbadni a fertőzést, ezért kiemelt a jelentősége annak, hogy a tömegrendezvények előtt kiderülhessen, ha valaki fertőzött.

A Phys.org egy, az eddig ismert gyorsteszteknél is gyorsabban eredményt ígérő szondát mutat be cikkében, amely mindössze öt perc alatt állapítja meg, hogy aki belefújt, hordozza-e a SARS-CoV-2-t. Az eszköz érzékeny és pontos, egyelőre ugyanakkor csak prototípusként létezik.

Könnyen hordozható az új eszköz

Jelenleg a PCR-tesztek tudják a legbiztosabban kimutatni a fertőzöttséget, ám ezek kiértékelése lassú, laboratóriumi háttér szükséges hozzá és a mintavétel kellemetlen módon, az orrgaratból történik. Az antigén gyorstesztek már sokkal gyorsabbak, de az álnegatív mellett ritkábban, de álpozitív eredmények is előfordulnak esetükben.

Szondás teszteket már korábban is kifejlesztettek: azok a koronavírussal fertőzöttek által kilélegzett illékony szerves vegyületek koncentrációjának különbségeire támaszkodnak, de a legtöbb elemzéshez terjedelmes, nem hordozható eszközökre van szükség.

Hszing Ji Ling és munkatársai olyan gyors, kényelmes és pontos szondás tesztet akartak kifejleszteni, amely alkalmas lenne nagyszámú ember helyszíni szűrésére.

Új módszert használnak

A kutatók olyan kézi szondát terveztek, amely chipet tartalmaz három ezüst nanokockára erősített érzékelővel. Amikor egy személy tíz másodpercen át fúj levegőt a készülékbe, a leheletében lévő vegyületek kémiai kölcsönhatásba lépnek az érzékelőkkel. Ezután a kutatók a kilégzésmérő készüléket egy hordozható spektrométerbe kötik, amely a szenzorok molekuláris rezgéseinek változásai alapján jellemzi a megkötött vegyületeket.

Pontos eredményt ad

A készüléket Szingapúrban tesztelték: a módszer 3,8 százalékos hamis negatív és 0,1 százalékos hamis pozitív arányt mutatott, ami a PCR-tesztekhez hasonló, de a módszer jóval gyorsabb. A kutatók szerint a szonda a későbbiekben új eszköz lehet a koronavírus csendes terjedésének csökkentésére a közösségekben.

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!

Címlapról ajánljuk
„Guru jellegű ember volt” – emlékezés Vásáry Tamásra

„Guru jellegű ember volt” – emlékezés Vásáry Tamásra

Életének 93. évében elhunyt Vásáry Tamás, a nemzet művésze, Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas zongoraművész, karmester. 1933-ban született Debrecenben. 6 éves csodagyerekként már rendszeresen koncertezett, bőven a korhatár alatt nyert felvételt a Debreceni Zenedébe. Egy zseni volt – Batta András zenetörténész, a Magyar Zene Háza ügyvezető igazgatója emlékezése az InfoRádióban.

Új partnereket keresett Friedrich Merz, gázüzlet és fegyvereladás is volt a tarsolyában

Kilenc hónappal hivatalba lépése után bemutatkozó látogatásnak szánta Friedrich Merz a Perzsa-öböl országaiban tett vizitjét. A Rijádban, Dohában és az utolsó állomást jelentő Abu-Dzabiban folytatott tárgyalások azonban messze túlmutattak ezen, mindenekelőtt a gazdasági, ezen belül az energetikai és nem utolsósorban a biztonságpolitikai együttműködést célozták.
inforadio
ARÉNA
2026.02.09. hétfő, 18:00
Salát Gergely
sinológus, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Magyar Külügyi Intézet munkatársa
A klímaváltozás komoly fejtörést okoz a biztosítóknak – Egyre kevésbé jelezhetők előre a kockázatok

A klímaváltozás komoly fejtörést okoz a biztosítóknak – Egyre kevésbé jelezhetők előre a kockázatok

2017-ben a párizsi One Planet Summit során az AXA vezérigazgatója drámai módon kijelentette, hogy ha a világ 4 °C-kal melegebbé válik, akkor az többé nem lesz biztosítható. Pedig a biztosítás célja éppen az, hogy megvédje az embereket és vállalkozásokat az olyan rendszerszintű kockázatokkal szemben, mint amilyeneket az éghajlatváltozás okoz. Egyre világosabbá válik ugyanakkor a kutatók számára, hogy az éghajlatváltozás következménye az is, hogy csak múltbeli adatok alapján már egyre kisebb bizonyossággal jósolhatók meg a jövőbeli viharok, aszályok gyakorisága, intenzitása. Ezért új, sztochasztikus modellek kellenek a rendszerszintű kockázatok és az azokhoz tartozó káresemények következményeinek előrejelzéséhez/becsléséhez és az ezzel összefüggő összes biztosítási gyakorlat átgondolásához.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×