eur:
408.18
usd:
387.72
bux:
77771.12
2024. november 17. vasárnap Gergő, Hortenzia
Aerial view of small river and swamps in autumn, drone view in Poland
Nyitókép: Shaiith/Getty Images

Mélyül a klímaválság: karbonkibocsátóvá lettek egyes védett erdők

Az erdőtüzek és a fakitermelés miatt már több üvegházhatású gázt bocsátanak ki, mint amennyit elnyelnek, figyelmeztet egy szerdán közzétett jelentés.

Az UNESCO természeti világörökségi helyszíneinek legalább tíz védett erdős területe, köztük az amerikai Yosemite Nemzeti Park vált nettó karbonkibocsátóvá az elmúlt két évtizedben – hangsúlyozza Tales Carvalho Resende, a jelentés tásszerzője, az UNESCO projektvezetője, aki szerint ez is azt bizonyítja, hogy milyen súlyos a klímaválság.

Az erdőket létfontosságúnak tartják az éghajlatváltozás megfékezésében, mivel képesek elnyelni a szén-dioxidot, és ezzel csökkentik az üvegházhatású gázok mennyiségét a légkörben. A kutatás szerint a világörökségi védelmet élvező 257 erdő együttesen nettó szén-dioxid-elnyelőként működött a 2001–2020 közötti időszakban. Az olyan emberi tevékenységek azonban, mint a fakitermelés vagy a klímaváltozással kapcsolatba hozható erdőtüzek, meggátolják, hogy az erdők több szenet tudjanak megkötni és tárolni, mint amennyit kibocsátanak, ami a szakértők szerint komoly aggodalomra ad okot.

Az Egyesült Államok-beli példához hasonlóan az erdők nettó szén-dioxid-kibocsátónak bizonyultak többek között Indonéziában, Ausztráliában és Oroszországban.

Az UNESCO, valamint környezetvédelmi csoportok, a World Resources Institute (WRI) és a Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) kutatói műholdas adatokkal kombinálták a helyszíni megfigyeléseket, és megállapították, hogy a világörökségi helyszínek együttesen évente nettó 190 millió tonna CO2-t nyeltek el a 20 éves időszak alatt. Az évszázadok során az erdők mintegy 13 milliárd tonna szén-dioxidot tároltak, ami megfelel Kuvait ismert olajkészletének – áll a jelentésben.

Az eredmények a Nature Climate Change című folyóirat januárban közzétett kutatását tükrözik, amely globálisan feltérképezte az üvegházhatású gázok kibocsátását és az erdők szén-dioxid-elnyelését. A jelentés alapján

számos védett terület már nem a szén-dioxid megkötésében, hanem a szén-dioxid-kibocsátásban játszik szerepet

– mutatott rá Carlos Sanquetta, a braziliai Paraná Szövetségi Egyetem professzora, aki azonban a kutatás módszertanának részletesebb kifejtését hiányolta.

Míg az UNESCO-listán szereplő védett erdők közül 10 bizonyult szén-dioxid-kibocsátónak, a jelentés szerint a többi védett erdőségnél is felfedezhető ez a tendencia. „Ez egy újabb egyértelmű jele annak, hogy még hagyományosan biztonságosnak vélt környezetünk is egyre nagyobb veszélyben van” – mondta David Kaimowitz, az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezetének (FAO) egyik igazgatója.

Kaimowitz hiányolta, hogy a jelentés nem fordított kellő figyelmet az őslakos és helyi közösségek, illetve az erdőpusztítás ellen küzdő aktivisták támogatására. Azt is kétségbe vonta, hogy a jelentés vajon mennyire reprezentatív. Mint mondta: „az olvasóknak

nem szabad azt feltételezniük, hogy az itt bemutatott számok az összes erdőre vonatkoznak mindenhol”.
Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.18. hétfő, 18:00
Schmidt Mária
Széchenyi-díjas történész, a Terror Háza Múzeum főigazgatója
Tőzsdei megbízások helyes használata– online előadás kezdő kereskedőknek

Tőzsdei megbízások helyes használata– online előadás kezdő kereskedőknek

A tőzsdén való kereskedés egyik kulcsfontosságú eleme a megbízások helyes használata. A megfelelő megbízástípus kiválasztása nemcsak a piaci környezethez való alkalmazkodást segíti, hanem lehetőséget ad arra is, hogy a kereskedők kontrollálják a kockázataikat és maximalizálják a nyereséget. Soron következő online előadásunkon bemutatjuk a tőzsdei megbízások legfontosabb típusait, és részletesen kifejtjük, mikor és hogyan alkalmazzuk őket hatékonyan.

EZT OLVASTA MÁR?
×
2024. november 17. 15:57
2024. november 17. 10:04
×
×
×
×