A rizikós, soha korábban oltásban még nem használt RNS-platform a Pfizer és a Moderna vakcinájában is beváltotta a hozzá fűzött reményeket, ám a magas hatékonyságú vakcinákhoz nagyon nehezen jutnak hozzá épp azok az országok, amelyekben igazán magasak az esetszámok.

Egy kis német cég, a CureVac változtathat a képen: harmadik fázisú klinikai kísérletei eredményeit a közeljövőben várhatjuk RNS-oltásával kapcsolatosan – írja a New York Times. Ez a második generációs oltás sokat tehet majd azért, hogy a jelenleg hiánnyal küszködő területekre is elegendő mennyiségű juthasson a vakcinából: az amerikai Novavax és az indiai Biological E protein alapú oltásokkal igyekszik ugyanezt a feladatot megoldani, de több országban foglalkoznak olyan vakcinák kutatásával, amelyek – nem tévedés – tojásban egyszerűen és nagy tömegben gyárthatók.

A vakcinakutatók különösen nagy reményeket fűznek a CureVac oltásához, amelyet nem kell olyan alacsony hőmérsékleten tárolni, mint a Pfizer vagy a Moderna oltását: ezzel lehetővé válna, hogy akár Afrika is RNS-oltáshoz juthasson, mivel nem kell külön szállítóláncot kiépíteni hozzá.

Huszonöt éve kutat az alapító

Ingmar Hoerr biológus, a cég alapítója negyed évszázada foglalkozik az RNS-technológiával: a Tübingeni Egyetem végzős hallgatójaként a kilencvenes években RNS-t fecskendezett egerekbe, és megállapította, hogy az állatok képesek a molekulák által kódolt fehérjét előállítani. Meglepődve tapasztalta, hogy az egerek immunrendszere antitesteket termelt az új fehérjék ellen. Ebben pedig meglátta egy teljesen új gyógyszerészeti lehetőséget: ekkoriban még kevesek gondolkodtak úgy, mint ő.

Hoerr a céget 2001-ben alapította meg, első éveiben gyakorlatilag a fennmaradásért küzdött, ennek érdekében más laboratóriumoktól vett fel rendeléseket egyedi RNS-molekulákra. A CureVac tudósai mellékállásban már ekkor is saját RNS-vakcinákat terveztek. Olyan módosításokra bukkantak az RNS-vakcina molekuláiban, amelyek hatására a sejtek több fehérjét termeltek.

Minél erősebb volt az RNS, annál kisebb dózisra volt szükségük a vakcinákban.

Megtalálták a módját az RNS becsomagolásának is, és olyan formulát használtak, amely viszonylag melegen is stabil. Ezért elegendő az oltás tárolására a hűtőszekrény.

Pénzhiányban lemaradtak

Közben egyre több szereplő lépett be az RNS-oltások piacára: előbb a BioNTech, majd a Moderna is. Állatkísérletekben már eredményeket tudtak elérni, 2013-ban pedig a CureVac veszettség elleni oltással kezdett el kísérletezni embereken, de ennek immunválasza gyenge volt. Később prosztatarák elleni oltással dolgoztak, amely szintén nem tudott megfelelő védelmet kialakítani. A kudarcok ellenére azonban egyre elismertebbé váltak.

A koronavírus elleni oltások fejlesztésében a BioNTech és a Moderna nagy tőkeinjekcióknak köszönhetően tudott nagyon gyorsan eredményeket elérni:

a CureVac saját, szűkös erőforrásaival dolgozott

tovább, olyan RNS-molekulát tervezve, amely a koronavírus felszínén található tüskefehérjét kódolja. A hörcsögökön végzett kísérletek azt mutatták, hogy ez képes megvédeni az állatokat a vírustól.

Hamarosan jönnek az eredmények

Júniusban a német kormány 300 millió eurót adott a kutatások folytatására, és további befektetők is követték. Az első adatokat 56 megbetegedés elérése után adják majd ki klinikai kísérletükről: ez valószínűleg május közepére következik be. Szakértők azt várják, hatékonynak bizonyul majd, de a variánsokkal kapcsolatosan hátrányban lehet. Nehézségei lehetnek piaca megtalálásában is: mire elérhetővé válik, a fejlett országok átoltottsága igen magas lesz, ugyanakkor a fejlődő országok számára stabilitása révén alternatíva lehet a szer, amelyből akár európai országok is feltankolhatnak majd.

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!