Fejlámpát és védőruházatot viselő kutatók indulnak nap mint nap a Fülöp-szigetek őserdeibe, hogy a sötét napszak idején hálóikba gabalyodott denevéreket kiszabadítsák, majd gondosan bebugyolálják és megvizsgálják őket. Nyál- és székletmintákat vesznek tőlük, gondosan megmérik mindegyiküket, ezután újra szabadon engedik mindannyiukat. A kutatók vírusvadászoknak is nevezik magukat: az a feladatuk, hogy megelőzhetővé tegyék a következő világjárványt – írja a Reuters.
Munkájukat japán források teszik lehetővé, a Los Baños Egyetem égisze alatt a következő három évben folytatják azt, amit megkezdtek. Azt remélik, a denevérek vizsgálata segít megérteni nekik azt, hogyan viselkedik a koronavírusok klíma, hőmérséklet és a terjedés egyszerűségének dimenzióiban.
"Meg akarjuk tudni, más koronavírusoknak is megvan-e az esélyük arra, hogy átlépjenek az emberekre"
– fogalmaz Phillip Alviola, a kutatócsoport vezetője, aki már egy évtizede kutatja a denevérekben megtalálható vírusokat. "Ha tudjuk, milyen vírusról van szó és honnan érkezhetett, sokkal könnyebben tudjuk izolálni is" – vélekedik.
A cél érdekében a laborban töltött órák mellett a kutatók terepmunkát is végeznek: hosszasan gyalogolnak az esőerdőben vagy éjjel másznak meg hegyeket, esetleg barlangokban gyűjtenek mintát az állatoktól. Minden egyes példányt alaposan megmérnek annak érdekében, hogy a később befutó elemzések segítségével kiderülhessen, egyes denevérfajok fogékonyabbak-e bizonyos koronavírusokra másoknál.
A kutatók
arcmaszkot, kesztyűt és védőöltözetet viselnek
minden egyes kirándulás során – nem akarnak semmit elkapni az állatoktól.
"Ijesztő is ez a munka. sosem tudhatod, hogy a kezedben tartott denevér nem hordozó-e" – fogalmaz Edison Cosico, Alviola egyik segítője. "Azt a vírust keressük, ami szintén megfertőzhet embert is, ugyanúgy, mint az új koronavírus" – teszi hozzá.
A kutatók vizsgálta patkósorrú denevérek javáról ismeretes, hogy hordozói lehetnek azoknak a koronavírusoknak, amelyek az új koronavírussal közeli rokonságban állnak. Ezek a gazdaállatok általában mindenféle tünet nélkül képesek hordozni a kórokozót, amely más állatnak vagy esetleg embernek átadva óriási károkat tud okozni. Az ebola, a SARS és a MERS is denevérek közvetítésével jutott emberekbe, és az, hogy egyre közelebb kerülünk a vadvilághoz, minden korábbinál nagyobb veszélyt jelent.
