Infostart.hu
eur:
363.18
usd:
314.21
bux:
148632.55
2026. augusztus 9. vasárnap Emőd
Jakab Ferenc, a Pécsi Tudományegyetem virológiai kutatócsoportjának vezetője beszél a Pécsi Tudományegyetem humán reprodukciós nemzeti laboratóriuma és a virológiai nemzeti laboratórium megnyitása alkalmából tartott rendezvényen a  tudományegyetem Szentágothai János Kutatóközpontjában 2020. szeptember 25-én. Tizenhét Nemzeti Laboratórium és egy kutatólaboratórium kialakítását, működésének megkezdését támogatja a kormány, idén 14 milliárd, a következő években összesen mintegy 90 milliárd forinttal. Az elsőként megnyíló két pécsi laboratórium egyike Jakab Ferenc professzor szakmai vezetésével virológiai területen tevékenykedik.
Nyitókép: Sóki Tamás

Jakab Ferenc fontos adatot közölt a fertőzés utáni védettségről

Egy kutatás szerint 61 százalékban az átvészelt fertőzötteknek a tünetek kezdete utáni 180. napon is van „elégséges” semlegesítő antitestszintjük, tehát rendelkeznek valamilyen szintű védettséggel.

Mennyi ideig vagyunk védettek egy átvészelt fertőzés után – ez sokakat érdeklő kérdés, és Jakab Ferenc professzor a pécsi virológusok Facebook-oldalán most egy kutatást ismertetett, amely a semlegesítő antitestek szintje és változása alapján négy nagy csoportba sorolta a betegeket.

Összesen 164 beteg mintáit vizsgálták több időpontban, az utolsó vizsgálat 6 hónappal a tünetek megjelenése után történt. Ezek szerint így oszlottak meg a korábbi fertőzöttek:

  • Az 1 csoportba tartozó személyek nagyon alacsony (szinte negatív) semlegesítő antitestszintet mutattak már a betegség kezdetén is. Ez a vizsgálat betegek 12 százalékát érintette (19/164 beteg).
  • A 2. csoportba tartozó betegeknél a betegség kezdetétől számított körülbelül 20 napig magas, majd nagyon gyorsan csökkenő semlegesítő antitestszintet mértek. Sok esetben 180 nappal a tünetek kezdetétől már nem volt kimutatható semlegesítő antitest szint. 27 százaléka (44/164) a betegeknek ebbe a csoportba tartozott.
  • A 3. csoportba azokat a személyeket sorolták, akik szintén magas semlegesítő antitestszintet produkáltak az első 2-3 hétben, de a csökkenés lassú volt és még 180 nap után is volt egyértelműen mérhető semlegesítő antitest szint. A betegeknek 29 százalékánál (52/164) írták le ezt a jelenséget.
  • A 4. csoport a „legszerencsésebbek”, hiszen náluk a betegség kezdetétől számított 6 hónap múlva is magas semlegesítő antitestszintet mértek. A legtöbb beteg, 32 százalék (52/164) tartozott ebbe a vizsgálati csoportba, és ők zömmel súlyosabb klinikai tünetekkel vészelték át a fertőzést.

A sejtes immunitás alapját képező T-sejt válasz viszont minden csoportban hasonlóan magas volt.

Jakab Ferenc szerint a kutatás fontos tanulságok levonására ad lehetőséget:

  • A semlegesítő antitestek szintje nagyon eltérő lehet a Covid-19 betegségből felépült betegek esetében.
  • 61 százalékban az átvészelt fertőzötteknek a tünetek kezdete utáni 180. napon is van „elégséges” semlegesítő antitestszintjük, tehát rendelkeznek valamilyen szintű védettséggel.
  • A semlegesítő antitestek szintje és változása nagyban függ a betegség átvészelésekor megjelenő klinikai tünetek súlyosságától. Súlyosabb betegség esetén magasabb antitest szint alakult ki, ami hosszabb ideig fenn is maradt a szervezetben.
  • Mivel az átvészelt betegek legalább 39 százalékánál alacsony (vagy teljesen negatív) a semlegesítő antitestszint, így nagyon fontos a járványügyi intézkedések folyamatos betartása (maszkviselés, távolságtartás, kézfertőtlenítés).
  • A hosszabb távú, tartós immunitás elérése érdekében nagyon fontos az oltás felvétele és az átoltott lakosság arányának emelése.

Prof. Dr Jakab Ferenc Nagyon sokan kérdezik Tőlünk, hogy mennyi ideig védettek egy átvészel fertőzés után. Egy most...

Közzétette: Virológia Pécs2021. március 24., szerda
Címlapról ajánljuk
Baka Andrást jelöli államfőnek a Tisza parlamenti frakciója

Baka Andrást jelöli államfőnek a Tisza parlamenti frakciója

Baka Andrást, a Legfelsőbb Bíróság korábbi elnökét jelöli köztársasági elnöknek a Tisza párt parlamenti frakciója – közölte Magyar Péter miniszterelnök a Facebookon szombaton, a képviselőcsoport ülését követően. Az ellenzéki pártok elutasítják a volt főbírót.
inforadio
ARÉNA
2026.08.10. hétfő, 18:00
Bíró Tibor
egyetemi tanár, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Környezeti Fenntarthatósági Intézetének vezetője, a Magyar Hidrológiai Társaság alelnöke
Nem csökkentek a keresetkülönbségek itthon az elmúlt két évtizedben – Mutatjuk az okokat

Nem csökkentek a keresetkülönbségek itthon az elmúlt két évtizedben – Mutatjuk az okokat

Közel két évtizednyi magyar béradat egyszerre mutat feltűnő stabilitást és jelentős változást az egyenlőtlenségben. A teljes éves keresetek egyenlőtlensége 2004 és 2021 között alig változott, az órabérek közötti egyenlőtlenség viszont érdemben csökkent. Az ellentmondásra a részmunkaidő elterjedése adhat választ. Miközben a minimálbér-emelésekkel párhuzamosan csökkent az órabérek közötti egyenlőtlenség, a ledolgozott órák számának átlagos csökkenése miatt – különösen az alacsony keresetűek körében – nem változott érdemben az éves keresetek egyenlőtlensége.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×