A kutatás, amelyet túlzás nélkül az egész világ vár, a szakértők és a kínai misszió résztvevői szerint valószínűleg jövő hétre készül el – közölte a WHO szóvivője, Christian Lindmeier. A jelentésbe több olyan teóriáról eshet szó, amelk a koronavírus állatról emberre való átlépésének körülményeit magyarázhatja meg. Azt már a kutatócsoport hazaérkezését követően, február 9-én megtartott sajtótájékoztatón elmondták, hogy egyelőre nem jutottak végkövetkeztetésekre, arra azonban mégis kíváncsi a világ, hogy melyik elképzelésnek mekkora valószínűséget adnak a kutatók – írja a MedicalXpress. A teóriák közt szerepelhet a laborból kiszabadult vírustól kezdve a vuhani piacon vásárolt, szennyezett húson át a mirelit élelmiszer felületén behurcolt koronavírus hipotéziséig minden.
Nem először késlekednek
Nem ez az első alkalom, amikor a jelentés megjelenését eltolják. Eredetileg már februárban kellett volna születnie egy előzetes összefoglalónak, ám ezt kommentár nélkül nem adták ki. Később Tedrosz Gebrejeszusz, a WHO vezetője ezt a hetet jelölte meg a jelentés kiadásának időpontjaként, most azonban ez sem valósul meg. Késlekedéssel egyébként is vádolják a WHO-t a koronavírus eredetének kutatása kapcsán, mivel hónapokba telt, mire kiválasztották a szakértőcsapat tagjait, majd a Kínával folytatott diplomáciai huzavona további késedelmet jelentett. Így bár május óta zajlott a szervezés, csak januárban jutottak el Vuhanba a szakemberek.
Lindemeier szerint a kutatók most már a jelentés véglegesítésén dolgoznak kínai kollégáikkal: mivel sokan vesznek részt annak elkészítésében, sokaknak van beleszólásuk a végleges formátumba is.
Vadgazdaságokból eredhet a vírus
A kutatócsapat egyik tagja, Peter Daszak ugyanakkor arról beszélt, ami a jelentés egyik legfontosabb megállapítása lehet: az NPR-nek Daszak elmondta, a vadgazdaságok, amelyek a vuhani vizes piacot is ellátták, lehetnek legvalószínűbben a vírus forrásai.
2020 februárjában Kína bezáratta ezeket a gazdaságokat,
ami Daszak szerint erőteljes jelzés arra, hogy a kínai fél úgy vélte, ezeknek szerepük lehetett abban, hogy a denevérekből más állatra lépett koronavírus bekerülhessen Vuhanba.
"Egzotikus állatokat, például cibetmacskákat, tarajos sülöket, tobzoskákat, mosómedvekutyákat és bambuszpatkányokat fognak el és tenyésztik őket" – mondta el a gazdaságokról Daszak. A kínai kormány ezek létrehozását promotálta korábban annak érdekében, hogy a falusias környezetben élőknek segítséget nyújtson a szegénységből való kilábalásra. "Ez nagyon sikeres volt. 2016-ban 14 millió ember dolgozott ilyen gazdaságokban, 70 milliárd dolláros forgalmat bonyolítva" – tette hozzá Daszak.
Ehhez képest tavaly februárban teljes hátraarccal tették közzé, hogy az ilyen típusú gazdaságok működését be kell szüntetni, és a gazdálkodókat részletes instrukciókkal látták el azzal kapcsolatosan, hogyan szabaduljanak meg az állatoktól úgy, hogy ne tudjanak átadni senkinek sem betegséget: elpusztításuk után elégettették vagy eltemettették az állatokat.
Kína felejtene
Daszak úgy gondolkodik, hacsak nem arról van szó, hogy a kínai fél úgy véli, itt történt meg a denevérekből más fajra, majd az emberre történő átlépés, nem lett volna oka erre a drasztikus váltásra.
"Úgy gondolom, a koronavírus Dél-Kinában lépett át állatról emberre"
– fogalmazott. Több oka is van annak, hogy így gondolkodhat: Kína ezen részén élő denevérekben találtak az új koronavírussal 96 százalékban megegyező vírust, illetve ezen a területen többféle olyan állatot is tenyésztettek, amely fogékony a koronavírusra. Ilyen a tobzoska és a cibetmacska is. Emellett a vuhani misszió kiderítette, hogy innen szállítottak húst a vuhani vizes piacra is.
A kínai fél ugyanakkor valamiért most ezt a teóriát egyáltalán nem veszi elő, Daszak ugyanakkor arra figyelmeztet, hogy egy éve ez másként volt. "A WHO jelentése ugyanakkor hamarosan megjelenik, mi pedig úgy gondoljuk, ez a legvalószínűbb út" – mondta. A következő lépés az lesz, hogy kiderítsék, pontosan melyik fajról van szó közvetítőként ember és állat között, illetve hogy melyik gazdaságban történt meg az átlépés.