31 °C
Január közepére már elkészült a vírus génszekvenálása, a diagnosztizálásához szükséges teszt fejlesztését pedig ezt követően egy héttel már be is fejezték.
Hihetetlen sebességgel tudunk meg újabbnál újabb részleteket arról, hogyan viselkedik a fertőzés, de több mint 80 millió megbetegedéssel és 1,7 millió halálesettel a vuhani góc megjelenése után még mindig vannak olyan részletek, amelyeket nem értünk. A CNN összeállítása szerint a virológusok még évekig ezekkel a kérdésekkel foglalkoznak majd: lássuk, milyen rejtélyek övezik még mindig a betegséget.
Az eredet kérdése
Kezdetben úgy tűnt, egy vuhani piacról indult el a koronavírus, de egy januári, a Lancetben publikált tanulmány rávilágított arra, hogy az első megbetegedések harmadát semmilyen módon nem tudják ehhez a helyszínhez kötni. Bár a kutatók szerint meggyőző és nagy számú bizonyíték áll rendelkezésre arról, hogy a vírus természetesen eredetű,
sok összeesküvéselmélet szerint laborban fabrikálták
azt Vuhanban. Ezeket a nézeteket még Donald Trump leköszönő amerikai elnök is terjesztette. Kínának érdekében áll azt a narratívát erősíteni, miszerint a koronavírus hozzájuk már behurcolással érkezett: ezt akár támogathatja is az az olasz kutatás, mely szerint már 2019 decemberében ott volt a vírus Olaszországban. Még ha ez így is van, az sem mond ellent a valóságban annak, hogy az új típusú koronavírus Kínából ered.
Egyedül az biztos, hogy a SARS-CoV-2 is egyfajta koronavírus, amely zoonózissal terjedt emberre állatról. Valószínűsíthető, hogy denevérek jelentették az átlépést, jó eséllyel Kínában. Az viszont rejtély, hogy pontosan mikor következett be az első emberi megfertőződés, és könnyen lehet, hogy ezt nem is tudjuk majd meg soha.
Az eltérő tünetek és lefolyás
Első feltűnésekor felső légúti megbetegedésnek tűnt, ám azóta tünetek széles tárházát produkálja a koronavírus. Van, aki szag- vagy ízérzékelését veszti el, másoknak hasmenés vagy hányás a vezető tünet. A kéz- és lábujjak elszíneződéséről egészen agyi elváltozásokig jelentkezhet a koronavírus az emberi testre gyakorolt hatása, és persze ott van még a hosszú Covid is, mely gyengeségérzettel, ködös gondolkodással járhat. Kutatások szerint az érintettek tizedének 12 héten túlnyúló tünetei vannak a megbetegedéstől, az orvosok viszont nem értik még, miért produkál a betegség ilyen változatos tüneteket és miért visel meg jobban egyeseket másoknál. Egy novemberben publikált esettanulmány egy hatvan éves ikerpár esetében arról számolt be, hogy egyikük intenzív osztályra és lélegeztetőgépre került, míg másikuk két hét kórházi tartózkodás után mindenféle komplikáció nélkül mehetett haza.
Az biztos, hogy a magas életkor mellett krónikus betegségek megléte veszélyeztetettebbé tehet, de
mégsem értjük még, mi indokolja ezt a nagy varianciát.
A gyermekek esetében valószínűsíthetően az ACE2-receptorok kisebb száma lehet a megoldás: ezeken keresztül tud legkönnyebben bejutni a SARS-CoV-2 a szervezetbe.
A terjedés pontos folyamata
Január óta ismert tény az emberről emberre történő terjedés, de ennek mikéntje teli van kérdésekkel. A kutatók egy része úgy vallja, cseppecskékkel terjedhet a fertőzés, melyek köhögés vagy tüsszentés útján kerülnek a levegőbe és két méteren belül a földre zuhannak. Mások szerint ugyanakkor sokkal kisebb részecskék, aeroszolok is hordozhatják a vírust, amelyek már hosszabb távolságot képesek beutazni és órákon át a levegőben maradhatnak. Ez azért problémás, mert a textilmaszkok az aeroszolokat nem szűrik ki.
Az egészen biztos, hogy a jó szellőzés sokat jelent a betegség elleni védekezésben. de még az is kérdéses, milyen dózisú vírus kell ahhoz, hogy valaki ténylegesen megfertőződjön koronavírussal.
Az immunitás hossza
Egy hongkongi férfi augusztusban 4,5 hónappal azután fertőződött újra koronavírussal, hogy felépült előző megbetegedéséből. Ez azért volt aggasztó hír, mert bizonyította, hogy lehetséges újrafertőződni, ugyanakkor ezt tankönyvi ritkaságnak tartják a kutatók. Az emberek nagy része egy megbetegedés után fél évig biztosan védett. Kérdéses az oltás adta immunitás hossza is:
egyes kutatók akár több évet is feltételeznek,
de még nem tudhatjuk, pontosan mennyiről is van szó, ahogyan az sem tiszta, hogy a védőoltás a megfertőződéstől is véd-e, vagy csak a betegség kialakulását akadályozza meg. Az, hogy egy esetleges vírusmutáció befolyásolja-e a vakcina hatékonyságát, szintén nem ismert még.
Meddig tart a világjárvány?
Mindannyian nagyon vártuk az oltás megérkeztét, de ez sem fogja egy csapásra eltüntetni a járványt. Természetesen szükségünk van rá, de még ezzel együtt is el kell fogadnunk azt, hogy a következő években együtt kell élnünk a koronavírussal. A jövőben mutálódhat is a SARS-CoV-2, amivel veszélyesebbé vagy veszélytelenebbé is válhat. Az biztos, hogy tovább kell még kutatni nagyon sok témában, hogy a koronavírus elleni védekezés és annak kezelése kapcsán lépéselőnybe kerülhessünk.
