eur:
386.98
usd:
356.05
bux:
68088.24
2024. május 18. szombat Alexandra, Erik
Védőfelszerelést viselő ápoló megsimogatja egy beteg kezét a koronavírussal fertőzött betegek fogadására kialakított intenzív osztályon az Országos Korányi Pulmonológiai Intézetben 2020. május 5-én.
Nyitókép: MTI/Balogh Zoltán

Pécsi virológusok: értsük a lényeget, kemény telünk lesz!

Újabb fontos bejegyzéssel szolgáltak a pécsi virológusok. Mint írják, egy Kínából érkezett tanulmány, amely nemrégiben jelent meg a Science-ben, sok előző eredménnyel együtt mára már jó képet fest arról, hogy: mennyire és mikor fertőzünk, milyen eséllyel adjuk tovább a koronavírust.

A tanulmány több mint ezer fertőzöttet és azok 15 600 kontaktját vizsgálta és elemezte részletesen. Ennek főbb megállapításai:

  • A fertőzési esély átlagosan a háztartásokban 7,2 százalék, háztartáson túli családi kontaktoknál 1,7 százalék, szociális/baráti kapcsolatok esetében 0,9 százalék, míg a közösségi/utcai kontaktok esetében 0,4 százalék. A zárt helyeken, hosszabb időn át történő érintkezés a leginkább kockázatos.
  • Az elsődleges fertőző egyén fertőzése a kontaktokon átlagosan 5,3 (2,7 és 8,3 között) nap után jelentkezett. A fertőzési események 63 százaléka a tünetek megjelenése előtt zajlott le.
  • A leginkább fertőző időszak a tünetek megjelenése előtti és a tünetek megjelenésének ideje.
  • A SARS-CoV-2 vírus átadása a közelség, zárt helyek és a szociális interakciók növekedésének számának összefüggésében nő. A közösségi terjedést korlátozó intézkedések leginkább a háztartásokba helyezték át a járvány terjedését.
  • Az elsődleges fertőzöttek 15 százaléka adta tovább a fertőzést a kontaktok 80 százalékának (a maradék 20 százalék máshonnan kapta el). Vagyis nagyjából az emberek egy ötöde adja tovább a vírust közösségi szinten vizsgálva.

Következtetések

A járvány terjedését tehát továbbra is a zárt terek, sűrű szociális interakciók és nagyobb létszámú összejövetelek mozgatják leginkább. Nagyon fontos az ünnepek közeledtével, hogy

értsük a legfőbb szabályokat – maszkviselés, távolságtartás, kézmosás, közösség kerülése

– emelik ki a Facebook-posztban.

A jelenlegi tudományos álláspont szerint a leginkább fertőzőképesek a tünetek megjelenésekor és azt megelőzően vagyunk, így különösen fontos, hogy

ha valaki betegnek érzi magát vagy enyhe tünetei vannak, ne menjen közösségbe.

A felelősség nem rólunk szól elsősorban, hanem a fertőzés átadásának megakadályozásáról.

Végezetül hozzáteszik: „sajnos előbb-utóbb a fertőzési láncolatok elérik a veszélyeztetett embereket és megtelítik a kórházakat. Értsük a lényeget és figyeljünk egymásra, nehéz telünk lesz. A jónak tűnő hírek se tévesszenek meg minket, a küzdelem a jövő évben enyhülhet így a tél várhatóan küzdelmes és nehéz lesz, de előbb utóbb eljön a vége.”

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!

Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.05.21. kedd, 18:00
Rigó Csaba Balázs
a Gazdasági Versenyhivatal elnöke
Váratlan fordulat boríthatja az amerikai választást: így lehet, hogy sem Trump, sem Biden nem lesz elnök

Váratlan fordulat boríthatja az amerikai választást: így lehet, hogy sem Trump, sem Biden nem lesz elnök

Kísérteties módon pontosan 200 évvel ezelőtt történt olyan legutóbb, hogy sem a legtöbb választó szavazatát, sem az elektori kollégiumban legtöbb voksot begyűjtő jelöltből lett amerikai elnök. Logikus módon azt hihetnénk elsőre, hogy a "szabadság földjén" az elnökválasztás olyan szimplán működik, hogy az a jelölt arat győzelmet, akire a legtöbben adják le szavazatukat, ez azonban távolról sem így van: a döntés a tagállami delegáltakból álló elektori kollégium kezében van. Az pedig tovább bonyolítja a helyzetet, hogy ha az elektorok között nem szerez egyik jelölt sem többséget, vagy döntetlen alakul ki, akkor borul az egész rendszer, és a legvégén akár a nép akaratával szöges ellentétben lévő eredmény is születhet. Ahogy 1824-ben, ez a demokratikusságát nézve megkérdőjelezhető lehetőség idén is fennáll; sőt még az is előfordulhat, hogy nem Donald Trump és nem is Joe Biden lesz az Egyesült Államok következő elnöke. Mindez kétség kívül óriási alkotmányos válságot szülne, de, hogy miért is lehetséges egyáltalán, most kiderül.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×