A modern eljárások már a múlt több kérdését is megválaszolták. A legfrissebb eredmények szerint az Árpád-házi királyok dinasztiája a mai Afganisztán északi részén alakult ki, 4500 évvel ezelőtt – hangzott el az M5 Multiverzum című műsora alapján a hirado.hu.
Az Árpád-ház eredetének meghatározását célzó kutatás kiinduló pontjai III. Béla csontmaradványai voltak, amelyeket a Mátyás-templomban őriznek. Az első eredményeket a 2018-as év hozta meg. Az Országos Onkológiai Intézet vezette nemzetközi kutatócsoportnak sikerült azonosítania a dinasztia férfi tagjaira jellemző DNS-szakaszt.
Neparáczki Endre, a Magyarságkutató Intézet Archeogenetikai Kutatóközpontjának igazgatója kifejtette, a férfiak rendelkeznek egy speciális, kizárólag az édesapától, nagyapától szinte változatlanul rájuk maradó Y-kromoszomális génszakasszal, amivel a férfi ágú leszármazást tudják vizsgálni a genetikusok.
Az első kutatás azzal zárult, hogy sikerült az Árpád-házra jellemző R1A marker főcsoportot azonosítani. A kutatók azt már korábbról tudták, hogy az R1A speciális ága három földrajzi régióban terjedt el a világon: az észak-afganisztáni régió, a Dél-Urál és a Kaukázus előtere.
Az új, részletesebb kutatás célja az volt, hogy kiderítsék, ebben a három régióban hol található az Árpád-házra jellemző marker, és hogy hogyan ágazott el az evolúciós útvonal. A Magyarságkutató Intézet által nemrég jegyzett eredmények azt mutatják, hogy az Árpád-dinasztia az ókori Baktria, a mai Észak-Afganisztán területén jött létre mintegy 4500 évvel ezelőtt, majd a Dél-Urál, végül a Kárpát-medencei régióba költözött.
Az új archeogenetikai, sőt, a régészeti kutatások alapján is, azok a korábbi elméletek, amelyek szerint őseink északról, a tajga, tundra vidékéről származnak, megdőlni látszanak.