Infostart.hu
eur:
363.33
usd:
326.1
bux:
143453.78
2026. november 6. péntek Lénárd
Fónagy János, a Gazdaságfejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkára felszólal az egyes gazdasági, vagyongazdálkodási és postaügyet érintő törvények módosításának vitájában az Országgyűlés plenáris ülésén 2023. május 4-én.
Nyitókép: MTI/Bruzák Noémi

Már parlamenti adok-kapok tárgya a hadiipar privatizációja

Az Országgyűlésben indokolta meg a nemzetgazdasági miniszter helyettese, hogy miért privatizálják a hadiipari cégeket, miután Mellár Tamás (Párbeszéd) annak a véleményének adott hangot, hogy a hazai védelmi ipar gyöngyszemein ad túl az ország.

A múlt héten a kormány bejelentette a hadiipari cégek privatizációját, a témát a parlamentben kedden napirend előtt a Párbeszéd képviselője, Mellár Tamás tette szóvá.

"A Nemzetgazdasági Minisztérium felügyelete alá tartozó állami tulajdonú társaság az N7 Holding privatizálásra kerül, és lássunk csodát, a vásárló a 4iG, amely az adásvétel után 75 százalék plusz egy szavazatot fog bezsebelni, és így többségi tulajdonos lesz. Szakértők szerint a privatizációs csomagban szereplő 8-9 vállalat a hazai védelmi ipar gyöngyszemei. Vajon miért kell privatizálni egy védelmi szempontból fontos, meghatározó fegyvergyártó cégeket. Nem lenne jobb, ha azok állami tulajdonban maradnának?" - vetette fel a képviselő.

Válasszal Fónagy János, a Nemzetgazdasági Minisztérium parlamenti államtitkára szolgált:

"A magyar kormány az állami tulajdonú hadiipar piacképes részének valóban az értékesítéséről döntött. Ennél a lépésnél hangsúlyozottan vegyék figyelembe, hogy Magyarország változatlanul a béke pártján áll. A békéhez viszont erő kell, amely elképzelhetetlen modern, innovatív, exportképes magyar hadiipar nélkül. A Nemzeti Védelmi Ipari Innovációs Zrt., az N7 Holding, valamint a 4iG Csoport leányvállalata, a 4iG és Védelmi Technológiák Zrt. előzetes megállapodást kötött az N7 Hadiipari Holding piacképes részének értékesítéséről. A hadiipar piacképes részének eladását követően a termelés és az értékesítés továbbra is magyar kézben marad, amely elsődlegesen a magyar érdekeket tartja szem előtt" - magyarázta.

Hozzátette, Magyarország szuverenitása és biztonsága érdekében olyan piaci alapon működő hadiiparra van szükség, amely garantálja a Magyar Honvédség ellátásbiztonságát, miközben képes magas színvonalú termékek előállításával és értékesítésével a világpiacon is helytállni.

Az exportpiacon való egyre erőteljesebb részvétel képes csak szerinte biztosítani, hogy a magyar hadiipar is markánsabban részesüljön a megnövekedett nemzeti védelmi megrendelésekből.

Ez a modell az államadósság növelése nélkül, szélesebb hozzáférést biztosít a most meghirdetett uniós programokhoz, egyebek között a német védelmi beruházásokhoz - jelentette ki a nemzetgazdasági miniszter helyettese az Országgyűlésben.

Fónagy János emlékeztetett rá, hogy az állam Európa több országában is kisebbségi tulajdonos a hadiipari cégekben.

Szakértő: német és francia láb

„A szerda esti bomba hír a tőzsdén is éreztette a hatását. Eléggé későn is nyitott ki a 4iG, annyi ajánlat volt, hogy az összepárosítás nehezen ment, végül a tegnapi 1738 forintos zárás után 1830-on nyitott, de volt már 1840 is az árfolyam. Figyelembe véve a 300 millió részvényt, ez 30 milliárdos felértékelés, holott a részletekről azért még keveset lehet tudni” – értékelte az ügyletet az InfoRádióban Korányi G. Tamás.

A tőzsdei szakértő azt feltételezi, hogy ha 75-82 milliárdra értékeli az állam az eladó cégek értékét, akkor ennek a háromnegyede, 50-60 milliárd lenne a vételár. Azt is hozzátette, hogy ezt vélhetően hitelből finanszíroznák, ami nem lenne kiemelkedő teher, mert a 4iG csoportnak már így is ezermilliárd forintos az adósságállománya.

Korányi G. Tamás érdekes megoldásnak nevezte, hogy az infrastruktúra, amely 140 milliárdot ér, állami kézben marad a jövőben is, csak a cégek működtetéséről szól a megállapodás, az infrastruktúráért bérleti díjat kapna az állam, és megmaradna neki egy 25 százalékos tulajdonrész is a holdingban.

A szakértő arra is felhívta a figyelmet, hogy a beolvadó kilenc cég közül nincs mindegyik százszázalékos állami tulajdonban, hanem például Rheinmetallnak 51 százaléka van a Lynx harcjárműveket gyártó zalaegerszegi gyárban, vagy az Airbusnak 70 százaléka a gyulai helikoptercégben.

„Ez azért érdekes, mert a Rheinmetall is 25 százalékos tulajdonnal bír a 4iG-ben, tehát a Rheinmetallnak a magyar hadiipar egészére gyakorolt befolyása ezzel tovább növekszik, ami nem biztos, hogy minden konkurens európai hadiipari cégnek, amely más cégekben érdekelt, tetszeni fog, pedig az ő hozzájárulásuk nyilvánvalóan szükséges az ügylethez” – magyarázta.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

Sári Zsolt az ügynökaktákról: a hiteles adatokkal jobban megérthető, mi miért történt, mert a rendszer volt a fő bűnös

„Le akarjuk zárni a hallgatás korát, nem akarjuk, hogy tovább kísértsen az a múlt, ami lehetővé tette a zsarolhatóságot, lehetővé tette azt, hogy találgatások legyenek” – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában az ügynökaktákról Sári Zsolt, a Társadalmi Kapcsolatokért és Kultúráért Felelős Minisztérium Közgyűjteményekért és Örökségvédelemért felelős államtitkára.
Már a banki AI-t is kérdezhetjük költéseinkről (x)
TÁMOGATOTT TARTALOM

Már a banki AI-t is kérdezhetjük költéseinkről (x)

Egyre nyitottabbak a banki ügyfelek arra, hogy a mesterséges intelligencia segítse őket pénzügyeik intézésében – mutat rá az NRC által a Gránit Bank számára készített digitális bankolási kutatás. A Gránit Guruhoz érkező kérdések elemzéséből az is kiderül, milyen segítséget várnak a felhasználók a virtuális pénzügyi asszisztensektől.
inforadio
ARÉNA
2026.11.09. hétfő, 18:00
Resperger István
ezredes, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Szent-István Biztonságkutató Központ igazgatója
Félnek a befektetők, veszik a dollárt

Félnek a befektetők, veszik a dollárt

Hatalmasat estek tegnap a mesterséges intelligenciához kötődő részvények, és a zuhanás hatása több más piacra is átterjedt. A befektetők az amerikai kötvényekben és a dollárban kerestek menedéket, miközben az olaj ára is emelkedett. Mindez a forintra is komoly nyomást gyakorolt, így a magyar fizetőeszköz reggel 326 körül állt a dollárral és 364,6 körül az euróval szemben. Délután friss amerikai munkaerőpiaci adatok jelentek meg, amelyek jelentősen felülmúlták a várakozásokat: októberben a várt 65 ezer helyett 165 ezer új munkahely jött létre, a munkanélküliségi ráta pedig 4,2 százalékról 4,1 százalékra csökkent, miközben a dollár tovább erősödött.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×