A német vezetők – élükön Friedrich Merz kancellárral és Boris Pistrorius védelmi miniszterrel – mindeddig konkrét emelési küszöböt nem említettek. Ugyanakkor mindketten azt hangsúlyozták, hogy a jelenlegi nemzetközi háborús helyzetben a lényeg nem is ez, hanem a NATO és ezen belül Németország védelmi képességének erősítése.

Ezzel kapcsolatban első ízben szólalt meg a pénzügyminiszter, akinek szava ebben a tekintetben döntő lehet. Lars Klingbeil, aki alkancellárként Merz helyettese is, a Rheinische Postnak nyilatkozva hangsúlyozta ugyan, hogy nem híve a „számháborúnak”, ugyanakkor kijelentette, hogy elengedhetetlen a német hadsereg, a Bundeswehr erősítése. A szociáldemokrata politikus közölte, hogy ebből a célból a védelmi kiadások évi 3,5 százalékos növelését lehetségesnek tartja. Szavai szerint kész arra, hogy az elkövetkező években az ország a bruttó hazai termék, a GDP 3,5 százalékát fordítsa védelmi célokra.

A miniszter ezzel kapcsolatban arra utalt, hogy az elmúlt három-négy évben sok minden megváltozott a világban. Ebből kiindulva kötelességének tartja a hozzájárulást ahhoz, hogy az emberek nagyobb biztonságban éljenek. Ebbe pedig most többet kell fektetni ^ jelentette ki.

„És ha ez a végén 3 százalékot jelent, akkor biztosítjuk a 3 százalékot, ha pedig 3,5 százalékot, akkor előteremtjük azt”

– hangsúlyozta Lars Klingbeil.

A tárcavezető megerősítette, hogy ebben az évben Németország a GDP két százalékát költi védelmi célokra. Ez azonban a jövőben növekedni fog – tette hozzá. Utalt a NATO jövő heti hágai csúcstalálkozójára, ahol a feltételezése szerint jóval magasabb számokról lesz szó. Azt ugyanakkor elutasította, hogy Hágában az állam- és kormányfők a védelmi kiadásokkal kapcsolatban csak olyan vitát folytassanak, amely pusztán a számokra összpontosít.

Mark Rutte főtitkár azt indítványozta, hogy a tagállamok kötelezzék el magukat a védelmi kiadások GDP-hez viszonyított legalább 3,5 százalékos évenkénti terhe mellett. A főtitkár javasolta azt is, hogy ezen felül további 1,5 százalékot tartalékoljanak a védelemmel kapcsolatos egyéb kiadásokra, például az infrastruktúrára. A holland főtitkár ugyanakkor dátumot egyelőre nem említett a célok megvalósításra, egy korábbi interjúban ugyanakkor „évekről” beszélt.

Donald Trump már első elnöki ciklusa alatt élesen bírálta a szövetségeseket, amiért nem teljesítik a régóta fennálló, a GDP 2 százalékában meghatározott védelmi kiadási kötelezettséget. Egy áprilisi NATO-jelentés szerint a 32 tagállamból nyolc még mindig nem érte el ezt a szintet. Magyarország nincs közöttük.