Infostart.hu
eur:
354.97
usd:
304.79
bux:
135151.95
2026. június 2. kedd Anita, Kármen
Robert Fico szlovák miniszterelnök a kormány ellen beterjesztett bizalmatlansági indítvány vitáján a parlament pozsonyi üléstermében 2025. január 21-én.
Nyitókép: MTI/EPA/Jakub Gavlák

A NATO-ból való kilépésen gondolkodik Robert Fico?

A NATO-tagországok jövő heti hágai csúcstalálkozója előtt élénk vita bontakozott ki Szlovákiában a védelmi kiadások növeléséről és az ország külpolitikai irányvonaláról. A középpontban Robert Fico kormányfő kijelentése áll, aki kedden úgy fogalmazott, „Szlovákiának jelenleg leginkább a semlegesség felelne meg.”

Robert Fico szlovák miniszterelnök keddi nyilatkozatában azt mondta, a jelenlegi nemzetközi helyzetben – amikor „a fegyvergyártók dörzsölik a tenyerüket”, és Európában egyre több szó esik a háborúról – Szlovákiának „leginkább a semlegesség felelne meg”. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy ez a döntés nem az ő kezében van. Fico bírálta az Ukrajnával kapcsolatos háborús retorikát is, és az izraeli–iráni helyzethez képest szerinte Európa nem a békét és a diplomáciát, hanem az eszkalációt választja. A kormányfő elutasította a védelmi kiadások hirtelen emelését, ehelyett fokozatos növelést javasol ésszerű határidőkkel, főként duális, vagyis békés célra is felhasználható projektek révén.

Michal Šimečka, az ellenzéki Progresszív Szlovákia vezetője viszont élesen bírálta Robert Fico kijelentéseit. Botrányosnak nevezte a semlegesség felvetését, és úgy fogalmazott: „Mondjuk ki, mit jelent ez valójában: a NATO elhagyását.” Szerinte Szlovákia biztonsága és külpolitikai hitelessége szempontjából létfontosságú a NATO-tagság, ennek megkérdőjelezése pedig veszélyes, és gyengíti az ország szövetségesi kapcsolatait. „Ezzel az ország teljes külpolitikai irányvonalát kérdőjelezi meg, szétveri kapcsolatainkat a szövetségesekkel és odadob bennünket Putyinnak” – fogalmazott Šimečka.

Peter Pellegrini köztársasági elnök, aki kedden kerekasztal-beszélgetésre hívta össze a parlamenti pártokat az elnöki palotába a NATO-csúcsra való felkészülés jegyében, igyekezett közvetítő szerepet betölteni. Leszögezte, hogy Szlovákia nem fogja megbontani az észak-atlanti szövetség egységét, ugyanakkor ragaszkodni fog ahhoz, hogy a védelmi kiadások növelését hosszabb időszakra osszák el, és a források jelentős részét kettős felhasználású projektekre használják fel.

Az államfő szerint a kötelezettségvállalás megvalósítása a jelenlegi és a jövőbeli kormányokon múlik, s hozzátette: Szlovákiának önként, saját érdeke alapján kell biztosítania állampolgárai védelmét. Egyúttal hangsúlyozta a szlovák hadiipar fejlesztésének fontosságát, mivel az nemcsak a védelemhez, hanem a gazdasági növekedéshez is hozzájárul. Peter Pellegrini elmondta azt is, hogy a védelmi miniszter bemutatta a fegyveres erők 2030-ig szóló fejlesztési tervét, amelyet a pártok szakértőivel közösen kívánnak részletesen megvitatni.

A keddi megbeszélésen a kormánykoalíció és az ellenzék több szereplője is részt vett. Bár a semlegesség kérdése komoly nézeteltérést váltott ki, a résztvevők abban egyetértettek, hogy Szlovákiának felelős és megbízható partnerként kell viselkednie a NATO-ban.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Sulyok Tamás köztársasági elnök egy interjúban részletezte, miért nem mond le

Sulyok Tamás köztársasági elnök egy interjúban részletezte, miért nem mond le

„Fenyegetéseken nem alapulhat sem demokrácia, sem jogállam” – hangsúlyozta egyebek között az államfő, aki most még inkább meg van győződve arról, hogy nincs helye a lemondásának.
Megegyeztek a vitatott paktumról: az EU vethet véget az illegális migrációnak

Megegyeztek a vitatott paktumról: az EU vethet véget az illegális migrációnak

Miközben az elmúlt években komoly politikai vita és hangulatkeltés övezte az úgynevezett migrációs paktumot, az Európai Unió most elfogadott szabályai valójában több ponton is a korábbinál szigorúbb fellépést hoznak az illegális bevándorlással szemben. Az új rendszer gyorsabb kitoloncolási eljárásokat, megerősített külső határvédelmet, hosszabb őrizeti lehetőségeket és az unión kívüli visszaküldési központok létrehozását is lehetővé teszi. A paktum emellett arra épül, hogy a tagállamok közösen kezeljék a migrációs nyomást, amelyhez minden országnak valamilyen arányos hozzájárulást kell biztosítania. Magyarország közben továbbra is napi 1 millió eurós bírságot fizet az EU-nak a menekültügyi szabályok megsértése miatt.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×