Az MTA és a Fiatal Kutatók Akadémiája (FKA) közös kutatásának célja, hogy feltárja a magyarországi és az országhoz kötődő kutatók helyzetét és véleményét többek között az Akadémiával szemben támasztott elvárásaikról, munkahelyi helyzetükről, elégedettségük mértékéről, problémáikról, tudományos és pályázati lehetőségeikről és teljesítményükről, valamint nemzetközi együttműködéseikről és külföldi munkavégzéssel kapcsolatos terveikről – olvasható az MTA közleményében.

Freund Tamás felkérő levelét több mint 40 ezer kutató kapta meg, az MTA 19 ezer fős köztestületének tagjain kívül azok a kutatók is, akiknek a Magyar Tudományos Művek Tárában összesen legalább 10 publikációjuk van, és/vagy legalább 1 publikációjuk volt az elmúlt két évben. Ezen a két csoporton túl olyan magyar kutatók is megkapták a felkérést, akik jelenleg külföldön dolgoznak. Ezzel a magyarországi és az országhoz kötődő kutatók nagy részét eléri az Akadémia.

A válaszadás anonim, a kérdőív kitöltése során közölt információkat kizárólag a kutatást végző csoport tagjai számára teszik hozzáférhetővé, személyes adatok nélkül - emelték ki a közleményben, amely szerint a válaszok feldolgozását követően a kutatás eredményeit a nyilvánosság elé tárja az Akadémia és az FKA.

A kutatás vezetője Koltai Júlia, a HUN-REN Társadalomtudományi Kutatóközpont kutatóprofesszora, az ELTE Társadalomtudományi Kar docense és a Fiatal Kutatók Akadémiájának tagja. Az előkészítő munkát Kollár László, az MTA főtitkára és Erdei Anna, az MTA főtitkárhelyettese irányította.

A kutatás előzményeként a Fiatal Kutatók Akadémiájának tagjai 2021-ben (és a megalapítást megelőzően 2018-ban) kérdőíves felmérést készítettek a 45 éves vagy fiatalabb, PhD-fokozattal rendelkező hazai kutatók és egyetemi oktatók körében. A kutatások célja az volt, hogy felmérjék az akadémiai pálya elején lévő kutatók munkavégzéssel és karrierépítéssel kapcsolatos helyzetét.

Az első kérdőívet 1779-en töltötték ki, a másodikat 1135-en. Utóbbi adatok különlegessége az volt, hogy egyrészt részletesen tartalmazta a jövedelmek mértékét és összetételét, másrészt a kitöltők 89 százaléka hozzájárult ahhoz, hogy a Magyar Tudományos Művek Tárában található publikációs mutatóik anonim módon hozzákapcsolhatók legyenek válaszaikhoz.

A felmérések eredményei azon kívül, hogy betekintést nyújtottak a magyarországi fiatal kutatók munkakörülményeibe, karrierkilátásaiba és jövedelmi viszonyaiba, feltárták a rendszerben tapasztalható legfontosabb egyenlőtlenségeket is. Mindkét kutatás rávilágított, hogy a fiatalok tudományos pályán való megmaradását elsősorban a méltánytalanul alacsony jövedelmek, a kutatási források hiánya és a nem kiszámítható, nem tervezhető szakmai karrier nehezítik meg. Mindezek mellett az egyre fokozódó, ámde nem értékelt oktatási és adminisztrációs terhek, valamint a nőket és a kisgyermekes kutatókat sújtó egyenlőtlen lehetőségek azok, amelyek hozzájárulnak a kiégéshez, a pályaelhagyáshoz, valamint az utánpótlás hiányához.

Az első felmérés eredményeként, a válaszadók javaslatai alapján alakult meg 2019-ben az FKA, amely a fiatalok hangjaként azon dolgozik, hogy enyhítse a tudományos pályán érzékelhető egyenlőtlenségeket, elősegítse a fiatal kutatók szakmai fejlődését, felkeltse és fenntartsa a tudományos pálya iránti érdeklődést, valamint erősítse a kutatók és a társadalom közötti kapcsolatot. Az FKA tagjai mindkét felmérés után javaslatokat fogalmaztak meg a döntéshozók számára a fiatal kutatók életpálya-kilátásainak javítására, amelyek elsősorban a béremelés szükségességére, a pályázati rendszer javítására, az esélyegyenlőség biztosítására és a stabil életpályamodell kialakítására vonatkoztak – áll az MTA közleményében.