Infostart.hu
eur:
377.95
usd:
319.69
bux:
130030.34
2026. február 7. szombat Rómeó, Tódor
Nyitókép: pixabay.com

Különleges korallzátonyra bukkantak

A korallzátonyok egy különleges fajtáját fedezték fel a Földközi-tengerben, Olaszország partjainál.

Monopoli város közelében, 30-55 méter mélyen található a mintegy 2,5 kilométer hosszúságú korallzátony - közölte az Aldo Moro Bari Egyetem munkatársa, Giuseppe Corriero vezette kutatócsoport a Scientific Reports című szaklapban.

"A korallok nagyon elterjedtek a Földközi-tengerben, a 33 itt honos faj közül azonban nagyon kevés tartozik a zátonyképzők közé" - mondta Claudio Richter, a bremerhaveni Alfred Wegener Intézet munkatársa - aki nem vett részt a kutatásban - az eredményeket értékelve. Hozzátette: a tanulmányban bemutatott korallfajok széleskörű elterjedtsége ismert volt, azt azonban nem tudták, hogy háromdimenziós korallszerkezeteket tudnak képezni. Ebből a szempontból

a felfedezés tudományos újdonság.

A zátonyképzés szempontjából legfontosabb fajok a nagy kehelykorallként ismert Phyllangia americana mouchezii, valamint a Polycyathus muellerae.

A korallzátonyok a tanulmány szerzői szerint a tenger legfontosabb, szilárd kőzetet képző elemei, egyben a biodiverzitás szempontjából kiemelt jelentőségű pontjai.

Nagyrészt az Indiai- és Csendes-óceán, valamint az Atlanti-óceán nyugati részének tápanyagban szegény területein fordulnak elő. A világ legnagyobb korallzátonya az Ausztráliától keletre található Nagy-korallzátony, amely több mint 2000 kilométer hosszan nyúlik el.

A kőkorallok azonban nemcsak a sekély trópusi vizekben képeznek nagy tömegű zátonyszerkezeteket, hanem nagyobb vízmélységben is. Harminc méteres mélységen túl is élnek kifejezetten a gyenge fényre specializált fajok, amelyek bámulatos alkalmazkodóképességgel veszik fel a napfény energiáját és még 130 méteres melységben is képesek a fotoszimbiózisra. A növekedés és zátonyképzés ezekben a mélységekben nagyon lassan történik - fejtették ki a kutatók.

A most felfedezett korallzátony is olyan régióban fekszik, ahova nagyon kevés napfény jut el. Színük Corriero szerint inkább fojtott, mint ragyogó. A narancstól a vörösön át az ibolyakékig terjed a skála - nyilatkozta a Gazzetta del Mezzogiorno című lapnak.

A tanulmány szerzői szerint valószínű, hogy hasonló korallszirtek találhatók a most vizsgált területtől 100 kilométerre délre is.

Címlapról ajánljuk
„Guru jellegű ember volt” – emlékezés Vásáry Tamásra

„Guru jellegű ember volt” – emlékezés Vásáry Tamásra

Életének 93. évében elhunyt Vásáry Tamás, a nemzet művésze, Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas zongoraművész, karmester. 1933-ban született Debrecenben. 6 éves csodagyerekként már rendszeresen koncertezett, bőven a korhatár alatt nyert felvételt a Debreceni Zenedébe. Egy zseni volt – Batta András zenetörténész, a Magyar Zene Háza ügyvezető igazgatója emlékezése az InfoRádióban.

Új partnereket keresett Friedrich Merz, gázüzlet és fegyvereladás is volt a tarsolyában

Kilenc hónappal hivatalba lépése után bemutatkozó látogatásnak szánta Friedrich Merz a Perzsa-öböl országaiban tett vizitjét. A Rijádban, Dohában és az utolsó állomást jelentő Abu-Dzabiban folytatott tárgyalások azonban messze túlmutattak ezen, mindenekelőtt a gazdasági, ezen belül az energetikai és nem utolsósorban a biztonságpolitikai együttműködést célozták.
inforadio
ARÉNA
2026.02.09. hétfő, 18:00
Salát Gergely
sinológus, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Magyar Külügyi Intézet munkatársa
A klímaváltozás komoly fejtörést okoz a biztosítóknak – Egyre kevésbé jelezhetők előre a kockázatok

A klímaváltozás komoly fejtörést okoz a biztosítóknak – Egyre kevésbé jelezhetők előre a kockázatok

2017-ben a párizsi One Planet Summit során az AXA vezérigazgatója drámai módon kijelentette, hogy ha a világ 4 °C-kal melegebbé válik, akkor az többé nem lesz biztosítható. Pedig a biztosítás célja éppen az, hogy megvédje az embereket és vállalkozásokat az olyan rendszerszintű kockázatokkal szemben, mint amilyeneket az éghajlatváltozás okoz. Egyre világosabbá válik ugyanakkor a kutatók számára, hogy az éghajlatváltozás következménye az is, hogy csak múltbeli adatok alapján már egyre kisebb bizonyossággal jósolhatók meg a jövőbeli viharok, aszályok gyakorisága, intenzitása. Ezért új, sztochasztikus modellek kellenek a rendszerszintű kockázatok és az azokhoz tartozó káresemények következményeinek előrejelzéséhez/becsléséhez és az ezzel összefüggő összes biztosítási gyakorlat átgondolásához.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×