eur:
413.48
usd:
396.47
bux:
78741.84
2024. december 22. vasárnap Zénó
Párizs, 2018. október 2.Az École Polytechnique által közreadott, 2015. november 2-án Párizsban készített kép Gerard Mourou francia tudósról, aki 2018. október 2-án Arthur Ashkin amerikai és Donna Strickland kanadai tudóssal megosztva kapta az idei fizikai Nobel-díjat a lézerfizika területén elért úttörő eredményeikért. (MTI/AP/École Polytechnique/Jeremy Barande)
Nyitókép: MTI/AP/École Polytechnique/Jeremy Barande

Magyar szála is van a fizikai Nobel-díjnak

Az optikai csipeszek megalkotásáért Arthur Ashkin, a nagy intenzitású, ultrarövid lézerimpulzusok létrehozásának kidolgozásáért pedig Gérard Mourou és Donna Strickland kapja idén a fizikai Nobel-díjat. A lézerfizikai felfedezésekről Kroó Norbert fizikus, a Magyar Tudományos Akadémia tagja beszélt az InfoRádiónak

A Svéd Királyi Tudományos Akadémia stockholmi bejelentése szerint Arthur Ashkin az optikai csipesz megalkotásáért és az eszköz biológiai rendszerekben való alkalmazásáért, Gérard Mourou (a képen) és Donna Strickland pedig a nagy intenzitású, ultrarövid lézerimpulzusok létrehozásának kidolgozásáért részesül a legrangosabb tudományos elismerésben.

Az indoklás szerint az idei kitüntetettek forradalmasították a lézerfizikát. Rendkívül kicsi precíz eszközök megalkotásával új kutatási területek nyíltak meg nemcsak az orvostudományban, hanem az iparban is.

„Egy olyan óra, amely ezt a lézer lehetőséget használja ki, és figyelembe veszi az Einstein-féle relativitáselméletből fakadó korrekciókat, olyan pontos, hogy egy másodpercnél kisebb hibát követ el a világegyetem teljes létezése, vagyis 13,7 milliárd év alatt” – mondta a felfedezések jelentőségéről Kroó Norbert fizikus.

Az MTA tagja kiemelte:

ez teszi lehetővé, hogy már akár centiméterre pontos GPS-eink legyenek.

A lézerfizikai kutatások másik irányáról is beszélt. Mint kifejtette: ha egyre rövidebb impulzust alkotunk, akkor egyre nagyobb csúcsintenzitást tudunk elérni, olyat, amivel bele lehet avatkozni az atomok viselkedésébe és az anyag tulajdonságaiba.

Mourou ezen kutatásának magyar kötődése is van. A francia tudóstól származik annak a lézercsaládnak az ötlete, aminek egyik eleme Szegeden, másik kettő Prágában és Bukarestben van.

Ezek a lézerek vadul bele tudnak avatkozni az anyag viselkedésébe,

és ennek sok gyakorlati alkalmazásuk is van – emelte ki az MTA tagja.

Az Arthur Ashkin által megalkotott optikai csipeszt is sok területen lehet használni. Több úton vezetik össze a fényt, és ahogy összefut, olyan hatása van, hogy részecskét megfog és ott tart – közölte Kroó Norbert, hozzátéve, ehhez nem kellenek olyan nagy lézerintenzitások, mint a másik esetben.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Jön a havazás, elkészültek az első térképek

Jön a havazás, elkészültek az első térképek

Jelentősebb havazásra figyelmeztet, ezért óvatosságot és a közösségi közlekedés előnyben részesítését kéri az autósoktól a Fővárosi Önkormányzat és a Budapesti Közművek. Közben a meteorológia intézet bemutatta azt a térképet, amelyen a várható havazás láthetó.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.12.22. vasárnap, 18:00
Prőhle Gergely
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézet programigazgatója
Százezreket, milliókat érő kincsek lapulhatnak az otthonodban - Ezekkel a játékokkal kaszálhatsz nagyokat

Százezreket, milliókat érő kincsek lapulhatnak az otthonodban - Ezekkel a játékokkal kaszálhatsz nagyokat

Otthonod különböző zugai valódi vagyonokat rejthetnek: például olyan régi legókészleteket, amelyek ma már komoly értéket képviselhetnek. Különösen igaz ez a bontatlan szettekre, amelyek ára akár az egekbe is szökhet. De ha nem vagy egy ilyen készlet birtokosa, egyes kutatások szerint akkor is érdemes fontolóra venned a legóba való befektetést, hiszen egyes kiadások ára jelentősen emelkedhet az idő múlásával. A 2024-es Lego ranglista megmutatja, melyek jelenleg a legértékesebb példányok, és miért aranyárban mérnek különböző darabokat.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×