Infostart.hu
eur:
386.95
usd:
328.79
bux:
0
2025. december 29. hétfő Tamara, Tamás

Az emberi bélflóra bizonyos baktériumai 15 millió éve alakultak ki

Bélrendszerünk egyes baktériumainak eredete mintegy 15 millió évre nyúlik vissza, még az emberré válás előtti korra - derítették ki amerikai kutatók.

Ez a felfedezés azt sugallja, hogy az evolúció a korábban véltnél nagyobb szerepet játszott a emberi bélflóra összetételében - írták a kutatók a Science című tudományos folyóiratban közzétett tanulmányukban.

A szakemberek által tanulmányozott baktériumok a belek korai kialakulásához járulnak hozzá, megtanítják az immunrendszerünket a kórokozókkal való harcra, sőt hatással vannak hangulatunkra, viselkedésünkre.

"Kutatásunk megmutatta, hogy az emberi bélflóra bizonyos baktériumai közvetlenül olyan sejtekből származnak, amelyek jelen voltak a majmokkal közös őseinkben is" - hangoztatta Andrew Moeller, a Kaliforniai Egyetem kutatója, a tanulmány társszerzője.

"Meglepő, hogy a bélben lévő mikrobák, amelyek a környezetünkben lévő számos forrásból kerülhetett szervezetünkbe, ilyen hosszú időn keresztül együtt fejlődtek bennünk" - tette hozzá Howard Oschman, a Texasi Egyetem biológusa, a tanulmány vezető szerzője.

Ahogyan az ember és az emberszabású majmok a közös őstől eltérő fajjá fejlődtek, a közös ősben jelen lévő baktériumok szintén eltérő törzzsé fejlődtek.

A szakemberek genetikai bizonyítékot találtak arra is, hogy a baktériumok nagyjából ugyanabban az időben váltak szét eltérő törzsekké, amikor gazdaszervezeteik különálló fajokká alakultak.

Az egyik ilyen bakteriális szétválás 15,6 millió évvel ezelőtt ment végbe, amikor a gorillák családja elvált a többi hominidától, a másik 5,6 millió éve, amikor az emberek ága elvált attól, amely a csimpánzok és a bonobók fejlődéséhez vezetett.

Régóta tudjuk, hogy az embereknek és legközelebbi rokonaiknak, az emberszabású majmoknak vannak ilyen bélbaktériumaik, a nagy kérdés az volt, hogy honnan erednek ezek a baktériumok, a környezetünkből vagy evolúciós történelmünkből. Illetve az, hogy mióta léteznek ezek a gazdazervezetekben - magyarázta Moeller.

A kérdés megválaszolására a kutatók Afrikában élő csimpánzok, bonobók és gorillák és amerikai emberek ürülékmintáit vizsgálták. A kutatok génszekvenálással elemezték az ürülékminákban talált egy bizonyos baktérium különféle változatait. Ezekből az adatokból megalkották az emberi mikrobiom több mint 20 százalékát alkotó három bélbaktérium-csoport evolúciós fáját. Két baktériumcsoportnak az evolúciós fejlődése nagyon hasonló a hominidák evolúciós fájára - írták a szakemberek.

Címlapról ajánljuk
Donald Trump Kijevbe is kész elutazni a béke érdekében

Donald Trump Kijevbe is kész elutazni a béke érdekében

Donald Trump szerint a kelet-ukrajnai Donbasz régió egyike a fennmaradó kérdéseknek, de megjegyezte, hogy ezen a téren is sikerült közelebb kerülni az egyetértéshez – erről az amerikai elnök beszélt, miután Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel tárgyalt Floridában. Volodimir Zelenszkij szerint a 20 pontra szűkített béketervezetről „90 százalékban sikerült megállapodni”. Egy végleges békemegállapodás az amerikai elnök szavai szerint „néhány héten belül” létrejöhet, de az sem zárható ki, hogy meghiúsul az egyezség, ami Trump szerint „szégyen lenne”.
Putyin háborús ultimátuma árnyékában találkozik Trump és Zelenszkij – háborús híreink vasárnap

Putyin háborús ultimátuma árnyékában találkozik Trump és Zelenszkij – háborús híreink vasárnap

Oroszország szombat este újabb rakétatámadást indított Kijev és Ukrajna több régiója ellen, amely miatt az ukrán főváros egyes részein megszűnt az áram- és a távhőszolgáltatás. A támadás közvetlenül megelőzte Volodimir Zelenszkij ukrán elnök amerikai látogatását, ahol Donald Trump elnökkel folytat tárgyalásokat a 20 pontos béketerv véglegesítése érdekében. Az egyik legkritikusabb kérdése továbbra is az, hogy mely területeket adnák át Oroszországnak.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×