eur:
394.05
usd:
356.47
bux:
72982.36
2024. szeptember 4. szerda Rozália

Áttörés a rákos sejtek pusztításában

Amerikai kutatók rájöttek, miként érhető el, hogy a rákos sejtek önmagukat pusztítsák el: működésre kell bírni azokat a folyamatokat, amelyek nem funkcionálnak a rákos sejtekben.

Az egészséges sejtekben van egy olyan egység, amely segítségével a sejt önmagát pusztítja el, ha valami probléma lép fel a működésében.

Ez a folyamat azonban nem működik a rákos sejtekben. Sajátos tulajdonságuk, hogy ellenállnak azoknak az ingereknek, amelyek az egészséges sejteket önpusztításra készteti. A daganatos sejtek - túlélve ezeket - tumorrá fejlődnek.

Az Egyesült Államokban lévő Illinois Egyetem kutatói most kikísérleteztek egy olyan szintetikus molekulát, amely a rákos sejteket ösztönzi az önpusztításra. Mindez új lehetőséget nyit a daganatos betegek kezelésében.

Minden sejt tartalmaz egy olyan proteint, amelyből létrejön az önpusztító enzim. A protein a rákos sejtekben is benne van, az átalakulás azonban nem megy végbe, az enzim nem jön létre.

Hosszú kísérletezés

A kutatók ezeknek a proteineknek több mint 20 ezer különböző összetételű elegyét vizsgálták, hogy kiderítsék: alkalmas-e valamelyik arra, hogy előidézze az átalakulást. Végül ráleltek a PAC-1 molekulára, amely beindítja a folyamatot.

Egerekből és emberekből nyert rákos sejtekkel is igazolták, hogy a kívánt folyamat elindul a protein hatására.

Címlapról ajánljuk

Mérgezés miatt rengeteg hal pusztul el most a magyar vizekben

A nyári forróságban nemcsak a nyílt vizek szintje csökkent drasztikusan, a tavak és folyók felmelegedése miatt oxigénhiány alakul ki, ami tömeges halpusztulást okoz. A Magyar Akvakultúra és Halászati Szakmaközi Szervezet szóvivője, Lévai Ferenc szerint ezen a nyáron a szokásos halveszteség a többszörösére nőtt, az áremelést azonban el akarják kerülni.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.09.04. szerda, 18:00
Virág Barnabás
a Magyar Nemzeti Bank alelnöke
Látványos ábrákon a "Kamala-hatás": így hozta vissza az alelnök a demokratákat a szakadék széléről

Látványos ábrákon a "Kamala-hatás": így hozta vissza az alelnök a demokratákat a szakadék széléről

Amilyen kiszámíthatónak tűnt az elején a 2024-es amerikai elnökválasztási szezon a 80 év körüli régi motorosok feltételezett visszavágójával, olyan gyorsasággal követték egymást a történelmi események a nyár folyamán. Kezdve Donald Trump volt elnök bírósági elítélésével, majd a hivatalban lévő demokrata, Joe Biden elbaltázott vitaszereplésén és a republikánus zászlóvivő ellen elkövetett merényletkísérleten át, egészen Biden jelöltségtől történő visszalépéséig július végén. Az amerikai sajtó olykor "európai stílusúként" hivatkozik az idei kampányra, hiszen a tüstént Biden helyébe lépő Kamala Harris alelnöknek kicsivel több mint három hónap állt rendelkezésére, hogy megfordítsa a demokraták csúfos vereségével fenyegető novemberi voksolást. Most, hogy már csak két hónap van hátra a választásig, a számok mögé néztünk, hogy kiderítsük, Harris mely szavazói csoportokban tudott javítani a demokraták esélyein, és ez mire lehet elég.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×