Türingiában és Szászországban is egyaránt kimagasló eredményt ért el a radikális jobboldali Alternatíva Németországért párt. Bauer Bence, a Mathias Corvinus Collegium Magyar-Német Intézet igazgatója az InfoRádióban úgy fogalmazott, hogy az AfD túlnyerte magát. Türingiában az első helyen végzett 32,8 százalékkal. Szászországban 30,6 százalékkal lett második a CDU után, így a CDU-val kétharmados többséggel rendelkezne az új drezdai parlamentben, az AfD nem fog hatalomba kerülni. Felajánlotta ugyan a CDU-nak, hogy tudnának közösen kormányozni egy polgári, konzervatív, jobboldali koalíciót létrehozva, de a CDU azt elutasította, inkább BSW-vel (Sahra Wagenknecht Szövetség) és a szociáldemokratákkal próbál kormányozni Drezdában és Erfurtban egyaránt – magyarázta a szakértő.

Bauer Bence szerint sokáig azt lehetett gondolni, hogy a 33 százalékos eredményt elég lenne arra, hogy a német pártok átgondolják az AfD-vel szembeni tűzfalpolitikát, de úgy néz ki, hogy a politikai mainstream Németországban összezár, és az AfD-t továbbá is kirekeszti. Bár a CDU-ban már vannak olyan hangok, hogy érdemes lenne az AfD-vel tárgyalni, de ezek kisebbségben vannak.

"Az AfD valószínűleg akkor fog csak kormányozni, ha elnyeri valahol a mandátumok 50 százalékát"

– vélekedett a szakértő. Az viszont kérdéses, hogy akkor a nemzetbiztonságilag megfigyelt pártok listájáról is lekerül-e.

"Ellentmondásos a helyzet, ugyanis egy 33 százalékos pártnál azt hinnénk, hogy a szavazó ítéletet mondott, a választónak mindig igaza van, de most pont ellenkezőleg történik: Németországban megint elkezdődtek a viták arról, hogy az AfD-t az alkotmánybíróság be tudná-e tiltani. Ugyanis Németországban lehetőség van erre" – mutatott rá. "Ez a kérdés mindig a náci múltra vezethető vissza. A németekben van egy olyan reflex, hogy a demokráciát meg kell védeni a demokrácia ellenségeitől. A kérdés az, hogy egy olyan párt, amelyben egyébként nagyon sok konzervatív, moderált ember is megfordul – bár vannak extrém megjelenései is az AfD-nek, ezt el kell ismernünk –, csak egy adminisztratív tollvonással betiltható-e. Én nagyon szkeptikus vagyok, de a német demokratikus berendezkedés másképp rendelkezik. Két ilyen eset volt már az ötvenes években, akkor egy neonáci és egy kommunista pártot tiltottak be. Lehet, hogy most az AfD-nél is megpróbálják, de azért ez egy nagyon bonyolult és hosszú eljárás, és teljesen bizonytalan, hogy egyáltalán sikeres lehet-e" – fejtette ki Bauer Bence.

A másik oldali, a baloldali szélsőség is erősödik Németországban: a Sahra Wagenknecht nevével fémjelzett BSW a nulláról indulva 15,8 százalékot kapott Türingiában, és 11,8 százalékot Szászországban. Nagyon sok tekintetben hasonló politikát folytat, mint az AfD, ám a szakértő szerint

Wagenknechték nagyon ügyelnek arra, hogy a baloldali extremizmus, a szélsőbaloldaliság vádjától távol tartsák magukat.

"Nagyon óvatosan hirdetnek csak tagfelvételt, és van vesztenivalójuk, ugyanis konkrétan a kormányzás küszöbében állnak mind a két tartományban. Türingiában és Szászországban is a CDU-val szeretnének kormányozni, ami nagyon reálisnak tűnik jelen állás szerint" – fogalmazott Bauer Bence.

A mostani két tartományi választás egy teszt, egyfajta nagymintás közvélemény-kutatás volt a szövetségi választások előtt, és bizonyára kihatással is lesz arra, hogy 2025-ben milyen kampány fog zajlani. Mint ismert, a jelzőlámpa-koalíció pártjai Szászországban 13 százalékot értek el együttesen, Türingiában pedig csak 10 százalékot, miközben a vezető ellenzéki párt 33-at, azaz több mint háromszor olyan erős. Ez Bauer Bence szerint egyértelmű bizalomvesztés Olaf Scholz kormányának, a keletnémetek lényegében megvonták a bizalmat a kancellártól.

Kérdés, hogy a szövetségi kormányzat az eredmények fényében változtat-e a politkáján. Mint a Mathias Corvinus Collegium Magyar-Német Intézet igazgatója fogalmazott, feltételezhetnénk, hogy a választó döntött, amire a politikának is reagálni kell, de az SPD és a Zöldek köreiből "egészen fura" reakciók érkeztek.

"Nem azt mondták, hogy megváltoztatjuk a politikánkat, hanem azt, hogy jó a politikánk, csak valamilyen módon rosszul magyaráztuk el az embereknek, ezért még többet kell magyarázni, még többet kell bemutatni. Ez semmi jót nem jelent, ugyanis arra lehet számítani, hogy a jövőben a szövetségi kormány elhibázott politikáját még jobban propagálják tartományi szinten is, holott az emberek egyértelműen elmondták, hogy nem kérnek a migrációs politikából, nem kérnek a háborús politikából. Erre valamilyen módon a szövetségi politikának is reagálnia kellene" – fejtette ki.

Rámutatott ugyanakkor, hogy a tartományi választások a tartományi politikáról szólnak, és a tartományok ugyan a szövetségi tanács révén bele tudnak szólni a szövetségi törvényhozásba, de semmilyen európai politikai vagy nemzetközi kompetenciájuk nincsen. A nagyobb tartományoknak van egyfajta külképviseletük, de összességében az Európa-politika Németországban nem fog megváltozni két kisebb tartomány választási eredménye miatt. Az viszont feltételezhető, hogy ha ez a tendencia a többi tartományi választásban is kirajzolódik, akkor előbb-utóbb, politikai szinten, a szövetségi politikának valahogyan reagálnia kell. Viszont itt vannak nehéz kérdések.

"Ukrajna ügyében érdekes lesz a helyzet, ugyanis a BSW kikötötte, hogy a CDU-val csak akkor hajlandó szövetkezni, ha a CDU leszögezi, hogy változtat Ukrajna-politikáján, nem küld már fegyvereket Ukrajnába, és akár az amerikai támaszpontok németországi kiépítését is ellenzi. Ám ez a CDU politikájával homlokegyenest szembe megy.

Kérdés az, hogy a türingiai hatalom érdekében hajlandó-e a CDU ilyen kompromisszumra.

A szászországi miniszterelnök, a CDU-s Michael Kretschmer egészen egyértelműen állást foglalt a CDU szövetségi külpolitikája ellen, és ellenezte például a fegyverszállításokat, szorgalmazta a béketárgyalásokat. Azaz a békét szorgalmazó hangok egyre erősebbek, és ezt véleményem szerint a szövetségi politikának is figyelembe kell lassan vennie" – ismételte meg Bauer Bence.

Hozzátette: Sahra Wagenknecht részéről az amerikaiak németországi támaszpontjainak felszámolása inkább csak tárgyalási alap, hiszen a tartományoknak a külpolitikába, katonapolitikába ilyen mértékben nincsen beleszólásuk. De ezzel együtt egyértelműen kijelöli az utat, hogy a BSW szerint nemcsak a jelzőlámpa-koalíció hibázott az utolsó időben, hanem ezt tette is a CDU is.

"Ne felejtsük el, a CDU ugyanúgy benne van az elhibázott Ukrajna-politikában, és az elhibázott migrációs politikában is. A willkommenspolitikot maga Angela Merkel hirdette meg kilenc évvel ezelőtt, és a CDU-nak valamilyen módon ettől a politikától próbálni kell távolságot tartani" – értékelt az InfoRádióban Bauer Bence.

(A nyitóképen: egy baloldali szervezésű tüntetés több száz résztvevője vonult Lipcse utcáin szeptember 2-án, tiltakozva az AfD szászországi választásokon elért eredménye, előretörése ellen. A transzparenseken: AfD-tiltást most! Mindenki együtt a fasizmus ellen!)