Nem a vízért fognak összecsapni, hanem az áramra hajtanak – a gyorsan menetelő AI- és felhőszolgáltatások egyre inkább kacsingatnak az energiafaló kriptovaluta-bányászok áramforrásai felé. Az Egyesült Államokban az évezred kezdete óta a mesterséges intelligenciát (MI) is kiszolgáló adatfarmok energiaigénye bővül a leggyorsabban.

Olyan nagy a kereslet, hogy a hálózat bővítése nem tud vele lépést tartani.

A nagy cégek, így az Amazon és a Microsoft valósággal vadásznak az áramra. Ezt kihasználva, egyes kriptovaluta-előállítók (avagy bányászok) hatalmas profitot zsebelnek be azzal, hogy bérbe adják vagy akár el is adják hálózati infrastruktúrájukat. Mások viszont már nem jutnak elég energiához, ami veszélybe sodorja a tevékenységüket.

„Az MI harca a dominanciáért a legnagyobb és legtőkeerősebb cégek harcáról szól, amelyek úgy látják, hogy a létük forog kockán, ha nem nyernek” – jellemezte a helyzetet Greg Beard, a Stronghold Digital Mining tőzsdére bevezetett bitcoinbányász cég vezérigazgatója. „Érdekli őket, mennyit fizetnek az áramért? Valószínű, hogy nem” – tette hozzá.

Mint a Reuters hírügynökség megjegyzi,

az amerikai adatközpontok az évtized végére az amerikai áramtermelés 9 százalékát fogják lenyelni – azaz, a jelenlegi fogyasztásuk dupláját.

Globális szinten ezek az adatfarmok még csak az elektromos áram 1-1,3 százalékát nyelik le, de már így is közel háromszor többet, mint a kriptobányászok – derült ki a Nemzetközi Energiaügynökség adataiból. És az olló tovább nyílik majd: elemzők szerint 2027-re a bitcoinbányák energiellátásának 20 százaléka vándorol majd át a mesterséges intelligenciához.

Az elmúlt évben a kriptobányászok és az MTI-adatközpontok gazdái már növekvő mértékben versengtek ugyanazokért az energiaforrásokért és szerződésekért – állította egybehangzóan több bitcoinbányász cég a Reutersnek.

A Maraton Digital Holdings, a világ legnagyobb, tőzsdén szereplő bitcoinbányász cége például az atomenergiából táplált pennsylvaniai adatközpontra hajt, amely a Talen Energy nevű cég tulajdona.

A központra azonban még korábban rátette a kezét a 350-szer tőkeerősebb Amazon, annyi áramot lekötve, amely Új-Mexikó állam összes otthonát el tudná látni.

Ebben a helyzetben sok, földdel és elektromos-infrastruktúrával rendelkező kriptobányász kezdte el kínálni a területét és energiaszolgáltatásait az AI- és felhőcégeknek – mivel az eszközeik értéke így akár az ötszörösége ugorhat.

Ha esetleg profilt akarnak váltani, az nem lesz egyszerű. Az mesterséges intelligencia adatközpontokhoz ugyanis speciális hűtő-építményeket kell emelniük, ami költséges... miközben az AI cégek zsebeiben dollármilliárdok lapulnak és most készek a költekezésre.