Vasárnap este véget ért a 19. atlétikai világbajnokság Budapesten. Az éremtáblázat élén az Egyesült Államok végzett: az amerikai versenyzők 12 arany-, 8 ezüst- és 9 bronzérmet nyertek a magyar fővárosban. Halász Bence kalapácsvető harmadik helye révén magyar atléta is felállhatott a dobogóra.

Sebastian Coe, a nemzetközi szövetség (WA) elnöke azt mondta, Budapest kiváló házigazdának bizonyult, majd kijelentette: képesnek tartja Magyarországot arra, hogy megrendezzen egy olimpiát, ezért bátorítja hazánkat a kandidálásra.

Szabados Gábor azt mondta az InfoRádióban, hogy egy nagyon jól sikerült, jó hangulatú atlétikai világbajnokságon vagyunk túl. Országimázs szempontjából is hasznos volt a kilencnapos esemény, a szervezők jó képet festettek Magyarországról. A sportközgazdász hozzátette:

a vb jó közösségépítő, identitásképző rendezvényként került be a köztudatba.

Számos cél és elvárás tehát teljesült, ugyanakkor most következik a feladat neheze, nevezetesen, hogy mi lesz az infrastruktúrával. Szabados Gábor szerint az a fő kérdés, hogy a Nemzeti Atlétikai Központ vajon egy olyan helyszín lesz-e a jövőben, amit az emberek nap mint nap használnak. „Nemcsak a magyar atlétikának, hanem a hazai szabadidősportnak is az egyik fellegvárává kellene válnia.”

A szakember úgy látja, erre megvan a szándék, de ehhez az infrastruktúrának is ki kell alakulnia. Emlékeztetett, hogy a stadiont visszabontják és csak 15 ezres lesz az aréna befogadóképessége. Célszerű lenne az atlétikai központ környékét is alkalmassá tenni a szabadidősportra, ezért a tervek szerint egy új futókör is lesz a létesítmény körül.

„Egy második Margitsziget jöhet létre, amely várja mindazokat, akik sportolni, pihenni vagy kikapcsolódni vágynak.”

Mindezt fontos lenne tudatosítani az emberekben, ehhez pedig hatékony kommunikációra lesz szükség. Szabados Gábor meglátása szerint jövő év tavaszára készülhetnek el az említett infrastruktúra-fejlesztéssel, akkor érheti el végleges állapotát a létesítmény. A sportközgazdász szerint most még szinte mindenki a világbajnokságról és az atlétikáról beszél az országban, addigra azonban már nagyon sokan megfeledkeznek róla.

A világbajnoksággal kapcsolatos kiadásokat érintve Szabados Gábor azt mondta, nagyjából 246 milliárd forintba került az infrastruktúra kialakítása. Ez az összeg nemcsak a stadionépítés, hanem a teljes tereprendezés költségeit is tartalmazza, hiszen egy rozsdaövezetben kellett megvalósítani a beruházást. Ehhez hozzáadódott még a közvetlen szervezési költség, amely 70 milliárd forintot tett ki. Ez azt jelenti, hogy összesen

316 milliárd forintos kiadást eredményezett a világbajnokság idehozatala és lebonyolítása.

A sportközgazdász kijelentette: ekkora összeg, kiadás nem fog megtérülni soha, de szerinte ez nem is szerepelt a tervek között. Ennek fő oka, hogy a Nemzet Atlétikai Központ csak az atlétáknak és a szabadidősportok kedvelőinek készült, így óriási bevételekkel nem lehet számolni. Egy másik nagy stadion, a Puskás Aréna megépítése relatíve olcsóbb volt, nettó 150 milliárd forintba került, Szabados Gábor azonban úgy véli, ezen létesítmény esetében is „gyakorlatilag lehetetlen a megtérülés.”

A megtérülés abból a társadalmi haszonból származhat, hogy a magyar emberek folyamatosan használják ezeket a létesítményeket szabadidősportra és egyéb más célokra. „Ezt azonban el is kell érni, ezért jön még csak most a feladat neheze.”

Sebastian Coe mellett egyre többen egyre szélesebb körben beszélnek arról ismét, hogy Magyarország pályázzon-e olimpia megrendezésére. Ezen hangokat most ismét felerősítette a sikeres budapesti atlétikai világbajnokság. Szabados Gábor úgy fogalmazott: Magyarország gyakorlatilag már minden sporteseményt megrendezett az olimpián kívül.

„Mondhatnánk akár azt is, hogy részletekben már megrendeztünk egy olimpiát.”

A sportközgazdász közölte: tulajdonképpen minden sportinfrastrukturális adottság megvan ahhoz, hogy Magyarország otthont tudjon adni az ötkarikás játékoknak. Mint fogalmazott, nagyon pontos, precíz terv és rendkívül szigorú, fegyelmezett végrehajtás szükséges ahhoz, hogy egy Magyarország méretű ország úgy meg tudjon rendezni egy olimpiát, hogy abba gazdaságilag ne roppanjon bele. A lehetőségek adottak, de figyelembe kell venni azt is, hogy ha ilyen célok fogalmazódnak meg, akkor például a 15 ezresre visszabontott Nemzeti Atlétikai Központot újra fel kellene bővíteni.

Szabados Gábor úgy látja, az atlétikai világbajnokság budapesti rendezése egyértelműen közelebb vitte Magyarországot egy olimpia lehetséges megrendezése felé, hiszen az ötkarikás játékok, valamint a labdarúgó világ- és Európa Bajnokság után az atlétikai világbajnokság a legnagyobb sportesemény. Az olimpiára való kandidálás tehát újra terítékre kerülhet. „Ahhoz, hogy ez megvalósuljon, azonban nemcsak a szükséges infrastruktúrát kell biztosítani, hanem

kell megfelelő politikai akarat, egyetértés, társadalmi támogatottság, valamint természetesen a Nemzetközi Olimpiai Bizottságnak bizalmát is el kell nyerni”

– mondta az InfoRádióban Szabados Gábor.