Ha Müller az elképzelt film műfaját is említette volna, az minden bizonnyal dráma lett volna. Mindenekelőtt azért, mert általános vélekedés szerint a müncheniek ajándékba kapták a bajnoki címet. Az ajándékozó az a Borussia Dortmund volt, amely rendkívüli tavaszi szezonnal és főként a sorozatos otthoni győzelmekkel kiérdemelte volna a dobogó legfelső fokát. Arra azonban a legjobb szakértők közül is csak nagyon kevesen számítottak, hogy a tabellát két ponttal vezető dortmundiak puskapora épp az utolsó fordulóban, épp hazai pályán, és épp a jóval gyengébb Mainz ellen fogy el.
A krónikák szerint a Bundesliga történetében nemigen volt példa arra, hogy egy csapat – jelen esetben a Bayern München – pontegyenlőséggel ugyan, de jobb gólaránnyal nyerje el a bajnoki címet. Mindez magyarázza, hogy a sorozatos válságok sújtotta münchenieknél még a mérsékelt örömbe is jó adag üröm vegyült.
Kezdődött mindez áprilisban, amikor egyik pillanatról a másikra menesztették Julian Nagelsmann edzőt, és helyére Thomas Tuchelt – és vele állandó segítőjét, Lőw Zsoltot – nevezték ki. A német szakembertől "csodát" vártak, de ehelyett sorozatos kudarcok jöttek, búcsú a Német Kupától, majd a Bajnokok Ligájától is. Az együttes a Bundesliga mérkőzésein sem tündökölt, és a klub vezetői valójában az első helyről is lemondtak.
A korábban remélt "triplából" egy ugyan a végén mégis bejött, a keserű szájíznek azonban két legfelsőbb vezető fizette meg az árát. Mégpedig az addigi ügyvezető igazgató, Oliver Kahn és a sportigazgató Hasan Salihamidzic, akiket a Köln elleni, végül a bajnokságot jelentő mérkőzés előtt azonnali hatállyal menesztettek. Olyannyira, hogy a csapat kapuját több mint 400 alkalommal védő, korábbi világbajnok 54 esztendős Kahn számára még azt is megtiltották, hogy a bajnokságot jelentő mérkőzésen jelen legyen. Mindezt pedig az első közleményben az érintett állítólagos influenzájával magyarázták.
De hogy a tőrdöfés még mélyebb legyen, megszólalt a Bayern tiszteletbeli elnöke, a korábbi világ- és Európa bajnok, sokszoros válogatott Uli Hoeness is – akit elnökként adóelkerülés miatt 2014-ben három és fél évi börtönbüntetésre ítéltek, és ebből kevesebb, mint két évet ült le –, és a Kicker című sportlapnak nyilatkozva eleve úgy foglalt állást, hogy hiba volt Kahn ügyvezető igazgatóvá történt kinevezlése.
Akkor is távoznia kellett volna, ha a Bayern korábban a Német Kupát és a Bajnokok Ligáját, azaz az említett "triplát" is megnyeri
– tette hozzá.
Személy szerint – mint fogalmazott – annak idején bízott Oliver Kahnban, jó vezető lehetett volna, a probléma azonban az volt, hogy "tanácsadóira hallgatott". Ezt már nem részletezte, azt azonban sajátos vigasztalásul hozzátette, hogy irodai ajtaja mindig nyitva áll előtte.
Hasan Salihamidzic menesztését már szóra sem méltatta, mintegy megerősítve, hogy Kahnnak kell elvinne a balhét. És hogy mindez ne legyen elég, a t-online hírportál információi szerint
Thomas Tuchel sem lehet biztos edzői székének megtartásában.
Egyértelmű, hogy többet vártak tőle, mint ahogy az is, hogy nem sikerült összekovácsolnia a hitét vesztett, személyes viszálykodások sújtotta csapatot. Sőt a portál szerint maga Tuchel is hitét, sőt lelkesedését is vesztette, és ő maga is foglalkozik a felállás gondolatával.
Alternatívaként állítólag olyan világhírű edzők jöhetnének szóba, mint Zinédine Zidane, Luís Enrique vagy Antonio Conte.
Mindezt hivatalosan nem erősítették meg, sőt olyan állítások is elhangzottak, hogy Hoeness, valamint az ugyancsak ismét vezetői tisztségre avanzsáló Karl- Heinz Rummenigge Tuchellel együtt, edzői munkájára számítva vitatja meg a jövőt.
Ami azonban azért sem ígérkezik könnyűnek, mert a hírek szerint a klub több neves játékosa is távozni kényszerül, vagy legalábbis csábítják őket. Így például a sokszoros francia válogatott francia védő, Benjamin Pavard állítólag már be is jelentette, hogy már a nyár folyamán távozni készül. Szerződése 2024-ben jár le, így egyáltalán nem lehetetlen, hogy jó pénzért már most túladnak rajta.
Ugyancsak több hírportál számolt be arról, hogy több külföldi, rendkívül tehetős és tekintélyes klub is szemet vetett a Bayern és a német válogatott kulcsjátékosának számító Joshua Kimmichre. Köztük van állítólag a Manchester City és a Real Madrid is.
Kimmichre viszont Münchenben úgy tekintenek, mint a jövő csapatkapitányára, aki ráadásul a múltban is egyfajta összekötő kapocs volt a vezetőség és a játékosok között. Szerződése 2025-ig szól, és a hírek szerint "nem eladó".