Silvio Berlusconi 1986 februárjában vette át az előző években szakmai és gazdasági válságba zuhant AC Milant. Akkoriban Olaszország második leggazdagabb embereként jegyezték. 1936. szeptember 29-én született Milánóban, a jogi kar elvégzése után nem sokkal alapította első saját vállalatait, a Cantieri Riunitit (1961), majd az Edibordot (1963). Neve a hatvanas években lett országosan ismert, akkor épült a Milano 2-nak nevezett új városrész. Az építtető maga Silvio Berlusconi volt. 1975-ra kész lett a Milano 3.

Nem sokkal később egy törvény megszüntette az állami adó, a RAI monopóliumát, Berlusconi pedig „beindította” első tévécsatornáját, a TeleMilanót.

A TeleMilanóból Canale 5 lett, majd 1983-ban és 1984-ben létrejött az Italia 1 és a Retequattro. A létrehozott holding, a Fininvest nem elégedett meg az olasz piaci sikerekkel, érdekeltségeket szerzett a francia La Cinq, a spanyol Telecinco, s a német Telefons, illetve utódja a DSF csatornák működtetésében.

A szellemes olasz szójátékkal Sua Emittenzának (őeminenciája van kifordítva ő műsorszóróságára, utalva Berlusconi hatalmára a médiapiacon) becézett üzletember az elektronikus mellett az írott sajtóban is „hadállásokra” tett szert. Övé lett a milánói székhelyű politikai napilap, az Il Giornale, a közkedvelt tévéújság, a TV Sorrizi és Canzoni, valamint a Telepiu, a Tuttomusica, a Ciak és a Forza Milan. A Fininvest holding akkoriban összesen 36 vállalatból állt, valamennyi egységet egy-egy főbb csoportba sorolták. A biztosítók és pénzügyi társaságokba tartozott az AC Milant öt éven keresztül szponzoráló biztosító, a Mediolanum, míg a mozi és látványosság elnevezésű csoportba a futballklub.

A Milan villámgyorsan felkapaszkodott a csúcsra. 1988 tavaszán megnyerte az olasz bajnokságot, majd 1988 ősze és 1990 tele között, bő 24 hónap alatt hat nemzetközi trófeát gyűjtött be. Az volt a Berlusconi-éra első aranykorszaka, a Tassotti, Baresi, Costacurta védőnégyessel és a három hollanddal, Ruud Gullittal, Marco van Bastennel és Frank Rijkaarddal. Arrigo Sacchi dirigálta a csapatot.

Tőle vette át a klubedzői posztot Fabio Capello, akivel 1993 és 1995 között egymást követő három BL-döntőben is játszott a Milan. Némi útkeresés után 2001-ben következett Carlo Ancelotti és a harmadik aranykorszak, az újabb három BL-döntővel, 2003-as és a 2007-es győzelemmel. Akkoriban már Alessandro Nesta, Rui Costa, Kaka, Andrea Pirlo, Pippo Inzaghi, Andrij Sevcsenko vitték a prímet, no, meg Paolo Maldini, akinek irdatlanul hosszú pályafutása átívelt szinte a teljes, 1986-tól 2017 februárjáig tartó Berlusconi-korszakon. A Milan e bő három évtized alatt 29 címet hódított el, Silvio Berlusconi lett a Milan történetének legsikeresebb elnöke. Nyolc bajnoki cím és öt BL-trófea fűződött a nevéhez.

2017-ben eladta a klubot a Li Junghung kínai üzletember által vezetett konzorciumnak. A következő évben az amerikai Elliott Alapítvány vette át az irányítást, miután Li nem fizette ki a vételt. A három periódusban a miniszterelnöki posztot betöltő Silvio Berlsuconi csak rövid ideig bírta ki futball nélkül.

Négy évvel ezelőtt, 2018-ban – mindössze hárommillió euróért – megvásárolta az akkor a Serie C-ben, a harmadik vonalban vegetáló Monzát. A város mindössze húsz kilométernyire van Lombardia fővárosától, Milánótól.

A Monza, amelyet Berlusconi a milánói évek alatti jobb kezére, az akkori ügyvezetőre, a 77 éves Adriano Gallianira bízott, 2020-ban feljutott a Serie B-be, de a következő idényben – annak ellenére, hogy nagynevű klasszis játékosokat szerzett meg, mint Kevin-Prince Boateng és Mario Balotelli – lemaradt a feljutásért vívott rájátszásról.

Most már nem. A Pisa elleni 4-3-as összesítéssel feljutott a Serie A-ba.

„Hosszú évig küzdöttünk, és történelmi eredményt értünk el. A Monza még soha nem szerepelt a Serie A-ban” – mondta Berlusconi a Sky Sport Italia olasz műsorszolgáltatónak. – „Megszoktam a győzelmet. Hogyha már a Serie A-ban vagyunk, meg kell nyernünk a címet, be kell lépnünk a Bajnokok Ligájába, és meg kell nyernünk azt is” – mondta, valljuk be, nem csekély optimizmussal.

A La Repubblica című olasz napilap szerint

Berlusconi eddig már 71 millió eurót költött a Monzára, de a kitűzött célokhoz ennél lényegesen nagyobb befektetésre lenne szükség.

Az olasz sajtó megjegyzi, hogy a monzai siker vigasztalást jelenthet Berlusconinak, akinek csökkent a vagyona és gyengül az egészségi állapota. Januárban sikertelenül próbálkozott azzal, hogy megválasszák köztársasági elnökké.

Lehet, hogy az olasz politikai élet egy részében csökkent a népszerűsége, de Monzában ma minden futballszurkoló imádja. Dalokat énekeltek róla, amelyben azt kérték tőle, hogy a következő szezonban juttassa ki a klubot a nemzetközi porondra..

„Ez egy rendkívüli idény volt, a szívemnek kedves eredményekkel: a Milan a Serie A bajnoka lett, a Monza pedig feljutott a Serie A-ba” – mondta Silvio Berlusconi, aki kategórikusan cáfolta azokat a híreket, hogy eladná a Monzát, mert újra részvényeket venne a tulajdonosváltás előtt álló AC Milanban.