Infostart.hu
eur:
377.95
usd:
319.69
bux:
130030.34
2026. február 7. szombat Rómeó, Tódor
London, 2018. május 6.Arséne Wenger, az Arsenal vezetőedzője integet a szurkolóknak a Burnley ellen az angol első osztályú labdarúgó-bajnokságban játszott mérkőzés előtt a londoni Emirates Stadionban 2018. május 6-án. Ez az utolsó hazai pályán  játszott meccse Wengernek az Arsenal szakvezetőjeként, mert csaknem 22 év után az idény végén távozik tisztségéből. (MTI/AP/Matt Dunham)
Nyitókép: Matt Dunham

Újabb reform jöhet a futballban

Száműzné a Nemzetek Ligáját Arsene Wenger.

A Nemzetközi Labdarúgó Szövetség (FIFA) fejlesztési testületét vezető Arsene Wenger szerint kétévente kellene megrendezni a világbajnokságot és az Európa-bajnokságot is.

A 71 éves francia szakember - aki az elnök Gianni Infantino egyik legfontosabb tanácsadója - úgy fogalmazott, a mostani rendszer igazságtalan a játékosokkal szemben, és sokkal nagyobb szerepet kéne kapnia a fontos tornáknak.

"Ha bárki megnézi a világbajnoki kereteket, az átlagéletkor 27-28 év. Mivel a tornát csak négyévente rendezik meg, nagyon kicsi az esély a duplázásra, ugyanis ezek a labdarúgók a következő tornán már 32-33 esztendősek. Ezért is gondolom, hogy kétévente kellene lennie a világbajnokságoknak" - jelentette ki Wenger.

A korábbi vezetőedző korábban élesen kritizálta az európai szövetség (UEFA) által életre hívott Nemzetek Ligáját, ami helyett szerinte a kontinensviadalokat is kétévente kellene megrendezni.

"Minden mást meg kellene szüntetni, és csak olyan tornákat szervezni, amelyeknek igazi tétje van"

- tette hozzá Wenger, aki szerint csökkenteni kéne a selejtezőkre szánt válogatott szünetek számát is, amely a nemzeti bajnokságok elől veszi el az időt.

"Az egyik lehetséges megoldás a kvalifikáció összetömörítése: ahelyett, hogy a játékosok szeptemberben, októberben, novemberben, márciusban és júniusban is elutaznak, egy, vagy maximum két hónap alatt kellene lebonyolítani ezeket a találkozókat" - fogalmazott a francia tanácsadó.

Véleménye szerint a legideálisabb forgatókönyv az lenne, ha mondjuk

októberben lejátszanák az összes selejtezőt, utána pedig a labdarúgók a klubcsapataikra tudnának összpontosítani.

"A szezon végeztével pedig jöhetnének a válogatott tornák. Ez nem forradalom, hanem egy átfogó fejlődés fontos lépése lenne" - mondta Wenger, akinek ötlete, hogy a jövőre télre eső világbajnokság miatt március és november között játsszák a klubszezont, nem kapott túl nagy támogatottságot.

"Ez az én álmom, de egyszerűbbé is tenné a dolgokat. Ne felejtsük, a nyári szünet abból az időből, több mint száz évvel ezelőttről származik, amikor a játékosok még nem voltak profik" - emlékeztetett a szakember, aki szerint a jövő évi vb után legalább négyhetes szünetre lenne szükség, akkor viszont a húszcsapatos bajnokságokat nem lehetne normálisan befejezni.

"A legfontosabb azonban, hogy bármilyen versenynaptárt fogadnak el, a játékosoknak legalább négyhetes szünete legyen, mert ennyi időre szükségük van a feltöltődéshez" - zárta Wenger.

A FIFA a közeljövőben vizsgálja felül a következő idényekre vonatkozó nemzetközi versenynaptárat.

Címlapról ajánljuk
„Guru jellegű ember volt” – emlékezés Vásáry Tamásra

„Guru jellegű ember volt” – emlékezés Vásáry Tamásra

Életének 93. évében elhunyt Vásáry Tamás, a nemzet művésze, Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas zongoraművész, karmester. 1933-ban született Debrecenben. 6 éves csodagyerekként már rendszeresen koncertezett, bőven a korhatár alatt nyert felvételt a Debreceni Zenedébe. Egy zseni volt – Batta András zenetörténész, a Magyar Zene Háza ügyvezető igazgatója emlékezése az InfoRádióban.

Új partnereket keresett Friedrich Merz, gázüzlet és fegyvereladás is volt a tarsolyában

Kilenc hónappal hivatalba lépése után bemutatkozó látogatásnak szánta Friedrich Merz a Perzsa-öböl országaiban tett vizitjét. A Rijádban, Dohában és az utolsó állomást jelentő Abu-Dzabiban folytatott tárgyalások azonban messze túlmutattak ezen, mindenekelőtt a gazdasági, ezen belül az energetikai és nem utolsósorban a biztonságpolitikai együttműködést célozták.
inforadio
ARÉNA
2026.02.09. hétfő, 18:00
Salát Gergely
sinológus, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Magyar Külügyi Intézet munkatársa
A klímaváltozás komoly fejtörést okoz a biztosítóknak – Egyre kevésbé jelezhetők előre a kockázatok

A klímaváltozás komoly fejtörést okoz a biztosítóknak – Egyre kevésbé jelezhetők előre a kockázatok

2017-ben a párizsi One Planet Summit során az AXA vezérigazgatója drámai módon kijelentette, hogy ha a világ 4 °C-kal melegebbé válik, akkor az többé nem lesz biztosítható. Pedig a biztosítás célja éppen az, hogy megvédje az embereket és vállalkozásokat az olyan rendszerszintű kockázatokkal szemben, mint amilyeneket az éghajlatváltozás okoz. Egyre világosabbá válik ugyanakkor a kutatók számára, hogy az éghajlatváltozás következménye az is, hogy csak múltbeli adatok alapján már egyre kisebb bizonyossággal jósolhatók meg a jövőbeli viharok, aszályok gyakorisága, intenzitása. Ezért új, sztochasztikus modellek kellenek a rendszerszintű kockázatok és az azokhoz tartozó káresemények következményeinek előrejelzéséhez/becsléséhez és az ezzel összefüggő összes biztosítási gyakorlat átgondolásához.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×