Infostart.hu
eur:
380.04
usd:
322.44
bux:
125733.91
2026. február 22. vasárnap Gerzson
A Testnevelési Egyetem (TE) új központi épülete az átadásával egybekötött tanévnyitó ünnepség napján a XII. kerületi Alkotás utcában 2018. szeptember 18-án.
Nyitókép: MTI/Mohai Balázs

Magyar kezdeményezésre új felsőoktatási rangsor a láthatáron

A tervek szerint akár már a jövő év végére nemzetközi sportrangsor jelenhet meg az egyetemekről – mondta az InfoRádiónak Gál András Levente, a Digitális Jólét Program szakmai vezetője a Testnevelési Egyetemmel kötött megállapodás után.

A Digitális Jólét Program (DJP) 2015 végén azzal a céllal jött létre, hogy a magyar kormány megfelelő módon tudja kezelni a digitalizáció által keltett lehetőségeket, valamint veszélyeket. Ezt követően 2017-ben született meg a Digitális Jólét Program 2.0, amelyben külön szerepelt, hogy a magyar kormány foglalkozzon egy úgynevezett digitális sportstratégiával, hogy akár az edzésmunkában, a versenyek értékelésében és közvetítésében, akár az e-sportokban milyen teendői vannak, milyen fejlesztéseket indokolt elindítania.

Gál András Levente megjegyezte, jól látható, hogy a Covid-19 kapcsán nemcsak a sportban, hanem a köznevelésben, vagy épp a munka világában nagyon élesen merültek föl a kérdések a digitalizációval kapcsolatos lehetőségekről és fejlesztési elképzelésekről.

A Digitális Jólét Program kezdetektől fogva stratégiai együttműködéseket alakított ki a magyar felsőoktatási intézményekkel, hogy egy

„szakértői felhőt hozzanak létre”

doktoranduszokból, hallgatókból, fiatalabb és idősebb oktatókból – magyarázta, emlékeztetve arra, hogy a most megkötött megállapodás a Testnevelési Egyetemmel (TE) a sorban a tizedik, amelynek tárgya, hogy a digitális sport témakörében közös kutatásokat kezdeményezzenek. Vagyis, ha az Innovációs és Technológiai Minisztérium keretein belül működő DJP esetében kérdések merülnek fel, elsőként TE-s „kutatóműhelyeket” keresnek meg ezek megválaszolására. Ennek a kerete pedig, hogy létrejöjjön egy digitális sportműhely az oktatási intézményben – fogalmazott Gál András Levente.

Mindehhez különös aktualitást kölcsönöz – folytatta a szakmai vezető –, hogy augusztus közepén rendezik az egyetemi sport nemzetközi szervezete, a FISU World Forum elnevezésű rendezvényét a magyar fővárosban, amely keretében több mint 170 ország részvételével, a felsőoktatási sportban közreműködő szakemberek és intézményvezetők arról folytatnak diskurzust, hogy

miképpen lehetne az él- és tömegsportot jobban művelni az egyetemek falain belül.

Gál András Levente megjegyezte, az esemény kis híján a járványhelyzet „áldozatául esett”, de a magyar javaslatot befogadva végül három napon keresztül, digitális formában megvalósulhat.

Így lehetőség nyílik arra, hogy a TE, a Magyar Egyetemi-Főiskolai Sportszövetség és a Digitális Jólét Program közösen kialakított programjában olyan témákat vigyenek be a konferenciára, amelyek fejlesztése elsősorban Magyarországon történik, de nemzetközi érdeklődésre tarthatnak számot – emelte ki a szakember, aki szerint globálissá vált a felsőoktatási tér, amely kapcsán ma már tudásiparról lehet beszélni. Ezen belül

meghatározóvá válik az intézményi rangsorok világa

– amikor például modellváltásról esik szó a felsőoktatás területén, a célfüggvény általában az, hogy valamilyen helyezést el kell érni – magyarázta. Meglepő mód viszont a sportrangsor, hogy egy egyetem mennyiben tudja támogatni a sportot, mennyire egészséges a kampuszon való lét, az nem nagyon mért, miközben nagyon jó módszerek vannak erre. A budapesti konferencián dönthetnek erről, és Gál András Levente reményei szerint elsősorban Magyarországon fogják majd fejleszteni.

Miután az adatok zömében rendelkezésre állnak, egy-két éven belül a gyakorlatban is megjelenhet a rangsor. A kitűnő magyar szakembereknek koszönhetően jó módszertant fognak előterjeszteni augusztusban, és ha elfogadják, akkor 2021-ben megtörténhet a felmérés, és az év végén akár már napvilágot is láthat az első felsőoktatási sportrangsor – tette hozzá.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Kiss László: lehet, hogy a naprendszerek keletkezéséről alkotott elméleteink dőlnek most meg

Kiss László: lehet, hogy a naprendszerek keletkezéséről alkotott elméleteink dőlnek most meg

Különc exobolygót fedezett fel a Cheops űrtávcső. A feldezés eredménye szembemegy a bolygókeletkezés eddigi modelljeivel, mivel a vörös törpecsillag legtávolabbi bolygója kőzetbolygó ott, ahol a jelenlegi elméletek szerint inkább gázóriásoknak kellene kialakulniuk – fogalmazott az InfoRádiónak nyilatkozva Kiss László csillagász, akadémikus, a HUN-REN Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont főigazgatója.

Orbán Viktor: a gazdasági káosz az ukránok fejében út az ellenzék választási sikeréhez

Ezen a hétvégén Békéscsabán rendeztek háborúellenes gyűlést a digitális polgári körök, a szokásos forgatókönyv szerint Orbán Viktor miniszterelnök is beszédet mondott, majd pedig kérdésekre válaszolt. Közölte, hogy kivédi a kormány az ukránok energiafegyver-támadását. Beszélt a békési földutak helyzetéről, az extraprofitadók rendszerének fontosságáról, valamint egy márciusi kínai-amerikai nagy megegyezés esélyéről is.
inforadio
ARÉNA
2026.02.23. hétfő, 18:00
Áder János
volt köztársasági elnök, a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumi elnöke
Fagyos figyelmeztetést küldött az idei tél a világnak: egy sokat kritizált szereplő lépett elő megmentőként

Fagyos figyelmeztetést küldött az idei tél a világnak: egy sokat kritizált szereplő lépett elő megmentőként

Az elmúlt hetekben rendkívüli hideggel, heves havazással és erős széllökésekkel szokatlanul zord téli időjárás csapott le az Egyesült Államok több államára. Becslések szerint az extrém körülmények miatt több mint 1 millió tengerentúli háztartás és vállalkozás maradhatott áram nélkül, ami ugyan jelentős szám, de lényegesen kisebb, mint a legutóbbi hasonló téli vihar, a 2021-es Uri idején tapasztalt érték, amikor is több mint 5 millió felhasználót sújtott áramszünet. A Fern névre keresztelt vihar lehetőséget adott a tengerentúli áramszolgáltató vállalatoknak arra, hogy bebizonyítsák, tanultak a korábbiakból, és a jelek szerint ezt sikerült is nekik. Az eset arra is rávilágított: amikor az időjárásfüggő megújulók háttérbe szorulnak, egy sokat támadott, de megbízható pillér tartja életben az energiarendszert.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×