Porga Gyula szerint a veszprémieket nem fenyegeti annak veszélye, hogy az EKF miatti új lehetőségek teljesen új népességet vonzhatnak a városba. A polgármester úgy véli, a közel harminc éve zajló uniós program az egyik legsikeresebb, ami egy ösztöndíjként is felfogható, amiben úgymond tanul az adott helyi közösség.
Kiemelte: Veszprém a 69. város, amely az EKF-címet elnyerte, ez pedig azt is jelenti, hogy immár 68 módszertan van, tekintettel arra, hogy mindenki másképp csinálja, hiszen a programnak a helyi közösségekhez kell igazodnia, a helyi közösséget kell erősítenie. Az országok, de egy adott ország városai, régiói között óriási különbségek lehetnek, így nincs egy általános recept – tette hozzá.
A polgármester megismételte,
az EKF-program egy ösztöndíj, egy folyamat, ami során Veszprém is tanulta az együttműködést, még a városon belülit is.
„Az egyik kedvenc programom, hogy városrészi identitásokat is próbáltunk létrehozni, bizonyos városi közterületeket a közösség bevonásával újítottunk, újítunk meg” – magyarázta. Porga Gyula nagyon sokrétű feladatnak nevezte a közösségépítést, amiben helye van egy nagy fesztiválnak – ami országos, akár nemzetközi feladatot is kap – és fontos az a kis közösség is, amely mondjuk egy húszezres lakótelep egyik utcájában jár össze, próbálva valamit tenni saját magáért, az ottani környezetért.
Porga Gyula elmondta, az EKF győztesei egy európai városhálózatot alkotnak, és folyamatos a kommunikáció közöttük. A korábbi 68 városban, amely viselte a címet, pontosan tudják, hogy hol van Veszprém és milyen programokat csinál. A polgármester bízik abban, hogy lesznek olyan projektjeik, eredményeik, amelyek később beépülnek az Európai Kulturális Fővárosa emlékezetébe, és esetleg más városok is átveszik.
Mit ért Európa kultúra alatt?
A kultúrán keresztül lesz társadalmi lény az ember, az tesz bennünket emberré – fogalmazott az InfoRádió Aréna című műsorában Can Togay János. A Veszprém–Balaton 2023 EKF-program művészeti és kreatív főtanácsadója hozzátette: kultúra az is, ha a művészetről beszélünk, vagy ha valaki koncertet ad, tehát valóban nagyon sok minden, anyagi és szellemi érték.
A beszélgetés elejére visszautalva, Can Togay János az mondta, szerinte jót tesz és kívánja is, hogy érkezzenek a kreatívok és bolygassák meg a várost. Szerinte az egyik alapvető kérdés a régióban, hogyan lehet a fiatalokat, egyetemistákat helyben megtartani. „Ha az érdeklődés nő a város iránt, mert kiderül, az egy kreatív potenciállal rendelkező hely, akkor természetesen a megtartóereje is nagyobb” – emlékeztetett.
Éppen ezért a kulturális, infrastrukturális beruházások nem önmagukban állnak, hanem rendszerré szerveződnek – tette hozzá a főtanácsadó, példaként említve, hogy a Művészetek Házának új vetítő lehetősége van, hogy átadták a társadalmi innovációs labort, egy edukációs digitális központot, nem beszélve a CODE-ról, illetve, hogy együttműködnek a MOME-val, ezek révén
Veszprém kreatív és kulturális értéke országos jelentőségben is emelkedik.
Can Togay János megjegyezte azt is, reményeik szerint a várbörtön múzeummá alakítása akár a nemzeti alaptantervbe is beépülhet, így Veszprém ismét az osztálykirándulások célpontjává, egy edukációs központtá válhat. Említést tett továbbá a Holtszezon című fesztiválról, amit helyi fiatalok együttműködésével indítottak, és kimondottan az irodalmi műfajokkal foglalkozik, a krimivel, a fantasyvel, különböző zsánerirodalmakkal, ami „hallatlan” sikert hozott.