Infostart.hu
eur:
366.63
usd:
332.65
bux:
145087.09
2026. november 17. kedd Gergő, Hortenzia
A magyar irodalom kategóriában Prima Primissima-díjra jelölt Kányádi Sándor, a Nemzet Művésze címmel kitüntetett Kossuth-díjas költő, író, műfordító, a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) tagja budapesti otthonában 2017. november 17-én.
Nyitókép: Czimbal Gyula

Meghalt Kányádi Sándor

Életének 90. évében elhunyt Kányádi Sándor Kossuth-díjas költő, a nemzet művésze. Évek óta nem írt, nem volt türelme hozzá, ám számos fontos ügyet képviselt, és az utolsó pillanatig vallotta: sem költői sem más hitet nem cserélt soha.

Kányádi Sándor egy néhány évvel ezelőtti interjú alkalmával beszélt arról az InfoRádióban, hogy miként az orvosok Hippokratészi esküt tesznek, a költőknek Petőfi Sándor zászlajára kellene esküdniük. Költészeti hitvallását Közös közlemény című írásában is megfogalmazta.

„A költőt nem választják, kiválasztódik. A költő vissza se hívható, le se váltható, kitüntethető, megalázható, mellőzhető, elhallgattatható, lehallgatható, bezárható, felköthető, de - és ez számára maga az üdvösség - nemcsak halála után, életében is föltámasztható” - mondta az interjúban.

Kányádi Sándor 1929 májusában született Nagygalambfalván, Hargita megyében egy székely földműves család sarjaként. Az elemi iskola öt osztályát szülőfalujában végezte, majd Székelyudvarhelyen tanult.

Költőként Páskándi Géza fedezte fel, és 1950-ben a bukaresti Ifjúmunkás című lapban közölte első versét, majd a kolozsvári Utunkban is megjelent. 1950 őszétől élt Kolozsváron. Rövid ideig színművészeti főiskolára is járt, ám végül magyar irodalom szakos tanárként szerzett diplomát. Első verseskötete, a Virágzik a cseresznyefa 1955-ben jelent meg.

Főállásban különböző lapoknál dolgozott szerkesztőként, pályáját meghatározta a kolozsvári Napsugár című gyermeklap, ahol 30 évet töltött, noha meg volt róla győződve, hogy gyerekvers nem létezik.

„Nincs olyan, hogy gyerekvers vagy felnőttvers. Csak vers van, jó vagy rossz” - mondta Kányádi Sándor az InfoRádióban.

Tevékenyen részt vállalt az irodalmi életben, iskolák, könyvtárak, művelődési házak állandó vendége volt Romániában, majd Magyarországon és a környező államok magyarlakta településein. 1987-ben meghívták a rotterdami nemzetközi költőtalálkozóra, ám nem kapott útlevelet, ezért tiltakozásul kilépett a Romániai Írószövetségből.

Verseit számos feldolgozásban kiadták lemezeken is, például a Kaláka együttes is készített zenés Kányádi-korongot.

Gazdag pályafutása során számos díjjal elismerték, 1993-ban Kossuth-díjat, 2009-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend nagykeresztjét vehette át, és ugyanebben az évben Budapest I. kerületének, valamint szülőfalujának díszpolgára lett.

2002 óta volt a Magyar Művészeti Akadémia tagja, 2007-ben a Magyar Írószövetség örökös tagjává választották. 2014-ben a Nemzet Művésze-díjjal, 2017-ben Prima Primissima Díjjal tüntették ki. Részt vett a Digitális Irodalmi Akadémia megalapításában, az ő kezdeményezésére nyílt meg 2012-ben Budapest I. kerületében a Mesemúzeum és Meseműhely.

A Kányádi Sándorral 2014-ben készült Aréna-beszélgetést ma este 21 órától hallhatják az InfoRádióban.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Tanár a munkácsi dróntámadás után: a gyerekek most tudták, hogy ez a légiriadó komoly

Tanár a munkácsi dróntámadás után: a gyerekek most tudták, hogy ez a légiriadó komoly

Órákat töltöttek az óvóhelyen a munkácsi magyar iskola tanulói is kedden délelőtt – mondta az InfoRádióban az intézmény tanára, Popovics Pál. A helyzet tragédiája, hogy mostanra a gyerekek hozzászoktak a légiriadóhoz. A keddi nap azonban más volt, már a radarképek alapján sejteni lehetett, hogy „igazi” riasztás lesz. A kisgyerekek közül van, ki már ebbe született bele.

Varga Mihály a kamatdöntés indoklásakor: olvastam én is a 20 000 forintosokkal kapcsolatos találgatásokat

A Magyar Nemzeti Bank elnöke kedd délután sajtótájékoztatón ismertette a Monetáris Tanács friss alapkamatdöntésének hátterét, Varga Mihály kérdésekre is válaszolt. Elmondta, mire számít a közelgő három hitelminősítéstől, mit gondol a közelgő árrésstop-kivezetésről és az erdőben kiásott húszezres bankjegyek körül kialakult helyzetről.
inforadio
ARÉNA
2026.11.18. szerda, 18:00
Bodor Ádám
a Budapesti Közlekedés Központ vezérigazgatója
Lövik az oroszok Kárpátalját, szétbombázták a Krími hidat - Híreink az orosz-ukrán háborúról kedden

Lövik az oroszok Kárpátalját, szétbombázták a Krími hidat - Híreink az orosz-ukrán háborúról kedden

Az éjjel masszív támadás érte Moszvkát: a légvédelem több mint 800 drónt lőtt le az orosz főváros körül. Tegnap kiderült, hogy francia katonák teljesítenek szolgálatot Ukrajnában, akik főleg ukrán katonák képzésében és a francia haditechnikai eszközök karbantartásában segítenek. A donyecki fronton az oroszok Druzskivkát, Raiszkét, Limant és Mikolaivkát kezdték el kisebb létszámú gyalogosrajokkal támandi, nagyobb mozgásokról nincs hír. Hajnalban súlyos csapás érte a Krími hidat: a létesítmény egy szakasza leomlott. A nap folyamán orosz támadás érte Munkácsot és Ungvár térségében is drónokat észleltek. Cikkünk folyamatosan frissül.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×