„Kirajzolódni látszik az utóbbi tíz évben egy elég jellegzetes trend, a sorszámozott filmek. A Halálos iramban például 2017-ben büszkén fogja kiírni, hogy a nyolcadik rész készült el. Hogy a Trainspotting folytatására ugyanilyen büszkék lesznek-e, vagy a Szárnyas fejvadász, a Blade Runner folytatására ugyanilyen büszkék lesznek-e, ördög tudja” - fogalmazott Réz András.

Hozzátette: van azonban olyan is, ahol titokban tartják ezt. Hiszen a Karib-tenger kalózai legújabb része nem úgy fog megjelenni, hogy a Karib-tenger kalózai ötödik része, hanem lesz neki egy becsületes címe. De a Csillagok háborúja minden bizonnyal vállalni fogja a nyolcas sorszámot.

„Úgy néz ki, hogy a piac köszöni szépen, jól érzi magát ebben a helyzetben. A folytatások, a remake-k, a feltámasztások, a videojáték újraforgatások, az animációs filmek élőszereplős megvalósítása – lásd például a Szépség és a szörnyeteget – vagy éppen ennek a fordítottja üzletileg borzasztóan sikeres” - emelte ki a filmesztéta.

Elmondta, hogy úgy fest – legalábbis az amerikai statisztikák alapján, hogy a mozik magasabb bevételt produkáltak, mint az előző évben, pedig az sem volt rossz.

„Nagyon úgy fest, hogy a marketingesek vezérlik a filmvilágot”

- hangsúlyozta Réz András.

„Természetesen mindig születnek egyedi filmek is, ezeket jó vagy rossz szándékkal fesztiválfilmeknek nevezzük. Merthogy ezeknek a rétegfilmeknek tényleg fura a sorsa: megjelennek a fesztiválokon, és komoly esély van rá, hogy soha többé sehol máshol” - folytatta a szakértő.

„Nem véletlenül említettem a Bladerunner filmet. Az eredeti 1982-ben született, és iskolát, stílusvilágot teremtett. Nekem abszolút izgalmasnak tűnik, hogy mit lehet kihozni abból a gondolatból, ami 1982-ben nagyon friss volt, és ami egy kicsit már meglebegtette, hogy merre felé halad a világ. Kérdés, hogy a folytatása tud-e ennyire erőteljes és brutális lenni” - mondta Réz András.

"A mai sorozatok fontosabb kérdéseket vetnek fel, mint az Oscar-díjas filmek többsége"

A televíziós sorozatok sokkal többet foglalkoznak az emberek hétköznapi kérdéseivel, problémáival manapság, mint az Oscar-díjas filmek - véli Réz András. A filmesztéta szerint ezek sikerének kulcsa, hogy egészen pontosan és gyorsan reflektálnak a mi életünk kihívásaira. Így például az Aranyélet sem készülhetett volna el másutt, tipikusan magyar sorozat lett.

Elkezdték nagyon pontosan célcsoportokra, korcsoportokra betájolni a filmeket. Elkezdődik a történet a családi animációkkal, amelyek néha nagyon komoly dolgokról beszélnek. Akik most lépnek tizenéves korba, döntően képregényfilmeket néznek és az olyasfajta ifjúsági regény megfilmesítéseket, mint az Éhezők viadala vagy a Kiválasztott – vázolta a filmesztéta.

Huszonéves korban még elviccelődnek a nézők a nem túl ízléses és nem túlságosan mély filmeken, majd elindulnak a szezonális tévésorozatok felé. Tehát aki ma 30 körül jár, nagy valószínűséggel sokkal több szezonális tévésorozatot néz – nem is feltétlenül a televízióban, hanem online – mint korábban – közölte Réz András.

„A sorozatgyártáson is meglátszik a változás: egyszerűen más minőség született."

"Itt nem az történt, hogy feldekorálták az egykori sorozatokat, hanem – rémes ezt kimondani, de – ezek a sorozatok fontosabb kérdéseket vetnek fel, mint az Oscar-díjas filmek többsége. Olyanfajta társadalmi konfliktusokat fogalmaznak meg, olyanfajta bonyolult emberi viszonylatokat mutatnak fel, amelyeket az iszonyatos költségvetésű hollywoodi filmek sem nagyon vállalnak ma már. Hiszen azok nagyon csendesen elhajózgatnak nyugodt vizeken” - fogalmazott a filmesztéta.

„Ezzel szemben az Aranyélet legfrissebb szezonja izzó, éles, kemény, aktuális kérdésekbe vágott bele. Beszélgethetünk arról, hogy hogyan csinálták volna meg ezt Hollywoodban, de ennek pontosan az a lényege, hogy nem Hollywoodban készült, hanem itt, Magyarországon, és abból táplálkozik, ami a napi élményünk” - emelte ki Réz András.

„Én személy szerint borzasztóan örültem annak, hogy a magyar sorozatokban megjelenik valami, ami azzal a világgal és annak a konfliktusaival foglalkozik, ami a miénk, amiben élünk, és amivel nekünk is szembesülnünk kell” - fogalmazott a filmkritikus.