Infostart.hu
eur:
351.97
usd:
304.29
bux:
135724.68
2026. június 14. vasárnap Vazul
Iránból hazatérõ afgánok a két ország Herát afgán tartomány Iszlám Kala határállomásán 2026. március 12-én, az Irán elleni izraeli-amerikai hadmûvelet kezdete után két héttel. A kabuli hatóságok szerint naponta közel kétezer afgán tér vissza hazájába Iránból.
Nyitókép: MTI/EPA

Elemző: egyre nagyobb a félelem az Európában élő afgánok körében is a kitoloncolástól

Afgánok ezreit küldik vissza hazájukba az iráni és a pakisztáni hatóságok, miközben a nemzetközi szervezetek arra figyelmeztetnek, hogy a tálibok keményen lépnek fel a hazatérőkkel szemben. Dócza Edith Krisztina az InfoRádióban azt mondta, már több uniós tagállam is tömeges kitoloncolást sürget, amit felgyorsíthat a júniusban hatályba lépő migrációs és menekültügyi paktum.

Mintegy ötezer afgánt toloncoltak ki Pakisztánból és Iránból április 14-én. A 2023-ban kezdődött deportálási hullám az iráni háború ellenére is fokozódik – derült ki a Migrációkutató Intézet elemzéséből.

Az intézet vezető elemzője az InfoRádióban elmondta: a nemzetközi szervezetek több fórumon is arra figyelmeztettek, hogy a tálibok keményen lépnek fel a hazatérőkkel szemben. Dócza Edith Krisztina emlékeztetett, hogy Teherán és Iszlámábád 2023 második fele óta folytatja ezt a politikát, ami az utóbbi időszakban még inkább felgyorsult. A tömeges kitoloncolási hullám különösen a 2025-ös év végén fokozódott a térségben.

Az egyik fő ok, hogy Pakisztán biztonsági okokra hivatkozva szigorított a kitoloncolási politikáján, mert így kívánt fellépni az Afganisztán felől erősödő terrorizmussal szemben.

Az elemző kiemelte, hogy Pakisztánt Afganisztán területéről több terrorszervezet is rendszeresen támadja. Az egyik ilyen szervezet a Tehrik-i-Talibán Pakisztán (TTP), de nagy fenyegetettséget jelent az al-Kaida és az Iszlám Állam helyi ágának jelenléte is.

Hasonló okok rejtőznek Teherán politikája mögött is, ugyanakkor Irán részéről volt egy olyan kezdeményezés is, hogy felszámolja az irreguláris migrációt. A földrajzi helyzet miatt főleg a szomszédos országok érintettek, kiemelten Afganisztán. Az afgánok ugyanis menekültként jóval nagyobb számban vannak jelen Iránban. Teherán ezért sürgeti a kitoloncolásukat már viszonylag régóta.

Dócza Edith Krisztina arról is beszélt, hogy az Iránban és Pakisztánban tartózkodók mellett

egyre növekszik a kitoloncolástól való félelem az Európában élő afgánok körében is.

Az elemző elmondta: az Európai Unió területén tagállami szinten időnként megvalósulnak kitoloncolások, de csak száz fő alatti csoportokban. Uniós szinten egyes tagországok viszont tömeges kitoloncolásokat sürgetnek, főleg annak ismeretében, hogy június 12-én életbe lép majd az uniós migrációs és menekültügyi paktum, amely részben a visszatérésekre is vonatkozik.

A Migrációkutató Intézet vezető elemzője hozzátette: noha a tálibok a hatalomátvételt követően amnesztiát ígértek a visszatérők számára, továbbra is érkeznek hírek szigorú megtorlásokról, különösen az egykori kormány alkalmazottaival, valamint a volt biztonsági erők tagjaival szemben lépnek fel.

A cikk alapjául szolgáló interjút Szabó Gergő készítette.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Orbán Viktor: nem teszek se fél, se teljes fordulatot

Orbán Viktor: nem teszek se fél, se teljes fordulatot

Miután újra, egy évre megválasztotta Fidesz-elnöknek a párt kongresszusa, Orbán Viktor zárszót mondott. „Generációváltás kell a párt élén, jöjjenek a harmincasok, negyvenesek. Ezt fogom előkészíteni, ezért kértem csupán egy évet” – mondta a volt miniszterelnök. Előzőleg a Fidesz-kongresszus egyhangúlag megváltoztatta a párt alapszabályát, vége a választókerületi rendszernek. Politikai nyilatkozatokat is elfogadtak a migrációs paktumról és a közjogi méltóságok leváltásáról.
inforadio
ARÉNA
2026.06.15. hétfő, 18:00
Virág Andrea a Republikon Intézet stratégiai igazgatója
Kiszelly Zoltán a Századvég politikai elemzési igazgatója
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×