Infostart.hu
eur:
373.89
usd:
340.97
bux:
137648.73
2026. november 22. vasárnap Cecília
Orbán Anita külügyminiszter-jelölt kinevezés elõtti meghallgatásán az Országgyûlés külügyi bizottságának ülésén az Országházban 2026. május 11-én.
Nyitókép: Purger Tamás

Orbán Anita az ENSZ nagyhetén: így alakul át lépésről lépésre a magyar külképviselet

A külügyminiszter éppen New Yorkban van az ENSZ most kezdődő „nagyhetén”, ott képviseli az országot. A tárcavezető tisztában van vele, mekkorák az elvárások a külügy átalakításával kapcsolatban, és igyekezett mindenkit megnyugtatni, hogy lépésről lépésre halad a dolog, hiszen nem mindegy, hogy ki és hogyan képviseli hazánkat külföldön.

Körülbelül kilencven államfő, negyven-ötven kormányfő és több mint negyven külügyminiszter van jelen az ENSZ azon hetén, amelyen a a tagállamok magas szinten képviselik magukat a közgyűlésben. Az ENSZ ezzel betölti azt a szerepét, hogy a világ különböző tájairól érkezett vezetők beszélhetnek a mindannyiunkat érintő kihívásokról – mondta Orbán Anita külügyminiszter a HVG-nek adott interjújában.

A miniszter szerint a háborúk mellett a klímaválság is erősen jelken van a témák között, azt azonban hangsúlyozta, hogy egy hét alatt nem lehet mindent megoldani. Viszont

valamennyi találkozás lehetőséget ad az álláspontok közelítésére.

Orbán Anita elmondta, a hétnek három fő vonulata van: az egyik az ENSZ-irány, amikor között a főtitkárral, a közgyűlés elnökével és a fejlesztési szervezet, az UNIDO vezetőjével találkozik majd. De számos multilaterális egyeztetés is lesz, például az EU-s külügyminiszterek informális tanácsülése, vagy a Nyugat-Balkán Barátai csoport tagjai is találkoznak – tette hozzá.

A nagyhét lehetőséget ad a globális partnerekkel való találkozásra is Latin-Amerikától Afrikán, a Közel-Keleten át Ázsiáig körülbelül húsz külügyminiszteri találkozója lesz. A harmadik vonulat pedig a New York-i főkonzulátus, ami kiszolgálja az egész New York-i régiót. Ennek keretében lesz diaszpóratalálkozó, mivel nagyon erős az ottani magyar közösség. De tárgyalni fog még a helyi zsidó szervezetek vezetőive, és az amerikai Külkapcsolatok Tanácsában (CFR) is tart majd előadást – sorolta.

Orbán Anita elmondta, érzékeli mindkét álláspontot, amelyek közül az egyik szerint hosszú idő kell a minisztérium átalakításához, hiszen nagyon sok jó szakembert elküldtek az utóbbi 16 évben, míg a másik tábor türelmetlen, és minél gyorsabb reformokat várna. Ő maga

úgy véli, hogy nagyon jó ütemben haladnak, hiszen több hazarendelésről döntöttek már, és sok új nagykövet kezdte meg a munkáját.

Jelenleg is van van egy tucatnyi nagykövet, akiket szeptember végén, október elején fognak meghallgatni a külügyi bizottságban.

De nem csak nagykövetekről szól a megújulás, hanem a középvezetőinkről és a főkonzulokról is – tette hozzá a külügyminiszter. „Sok követséget átvilágítottunk már, és rendeltünk haza diplomatákat, amikor szakmai problémákat észleltünk. A házon belül létrehoztunk egy humánstratégiáért felelős helyettes államtitkárságot, aminek pontosan az a feladata, hogy a felvételtől a képzéseken át a nyugdíjig egy teljes életpályamodellt kínáljon” – részletezte, leszögezve, hogy teljesen új szemlélet hoznak be abba, hogy diplomataként és vezetőként miként kell viselkedni. És

nem csupán a szakmai, diplomáciai tudást fejlesztik, hanem a vezetői képességeket is.

„És szakítottunk azzal a gyakorlattal, hogy nem pályáztatás, hanem kijelölés alapján töltötték be az emberek a tisztségeket” – szögezte le Orbán Anita, hozzátéve, hogy a pályáztatás egységes versenyt hoz. Így visszavonták a kijelöléseket, és megpályáztatják a pozíciókat. „Van olyan poszt, ahol tíz év után most először volt valódi verseny. Van, ahol azt nyert, aki ki volt jelölve eredetileg, de akad olyan hely is, ahol más kapta a posztot” – átulta el a külügyi tárca vezetője.

Orbán Anita arról is beszélt, hogy érti a türelmetlenséget, de azt is tudja, milyen nehéz a külügyminisztérium öröksége. Mások és magasabbak az elvárásaink abban, hogy mit követelnek meg azoktól, akik Magyarországot képviselik. „Elegánsan, határozottan, de diplomatikusan, a partnert tiszteletben tartva, a mi érdekeinkért maximálisan kiállva kell tevékenykedni” – mondta a tárcavezető.

Címlapról ajánljuk
Az euró nem hoz innovációt

Az euró nem hoz innovációt

Az euró bevezetése után már nem érhető el az árfolyamgyengítés mint gazdaságpolitikai eszköz. Az innovációval és hatékonysággal kellene kiváltani. Csakhogy Szlovákia közel tizennyolc év alatt sem vált innovációs nagyhatalommá, Lettország kutatás-fejlesztési ráfordításai továbbra is messze elmaradnak az uniós átlagtól, és még a digitális csodaként ünnepelt Észtország termelékenységi felzárkózása is megtorpant. Úgy tűnik, hogy a gazdaságot sokkal könnyebb megfosztani egy versenyképességi eszközétől, mint képessé tenni egy másik használatára.
inforadio
ARÉNA
2026.11.23. hétfő, 18:00
Gyurkó Szilvia
a Szociális és Családügyi Minisztérium gyermekjogi és gyermekvédelmi államtitkára
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×