A szőlő melegigényes növény, de a túl sok hő már nem előnyt jelent, hanem inkább stresszt. „A hazai borvidékeken megvizsgáltuk az úgynevezett Huglin francia indexet, amely a szőlő fejlődését próbálja meghatározni. Ebből kiderült, hogy

1971 óta, amióta nézzük az adatokat, 25-30 százalékkal nőtt a szőlő fejlődését meghatározó hőösszeg Magyarországon. Kimutathatóan korábban fejlődik a rügy, jön a virágzás, illetve az érés, és a szüret is hetekkel hamarabb kezdődik”

– mondta el Szabó Péter, az ELTE Meteorológiai Tanszékének doktorandusza az InfoRádióban.

A kutatók fehérborszőlő fajtákat vizsgáltak. Mint fogalmazott, a hőösszeg, ami szükséges a szőlő beéréséhez, már nyár vége előtt összegyűlik, ezáltal megbomlik a fajta és a termőhely közötti korábbi összhang.

• A szürkebarát és a furmint leginkább Badacsonyban még közel van az ideális tartományhoz, ahhoz, amikor ideálisan be tud érni.
• A juhfark Neszmélyben még szintén viszonylag közel van, és
• a hárslevelű Móron is még megmaradt az ideális tartomány közelében, de itt is túllépték egyébként a határértékeket.

Ám

több térségben is túl korán érik be az Irsai Olivér, a juhfark és az olaszrizling. Ez a klíma már nem ideális az itteni fehérborszőlőknek

– mondta.

A szakértők tanulmányukban azt írják, hogy a következő években egy dél-spanyolországira emlékeztető klíma fog megjelenni hazánkban is, ott pedig jellemzően inkább vörösborokat termesztenek.

A kérdés az, hogy a magyar szőlészeknek inkább át kellene-e állnia a vörösborok termelésére?

„Mi úgy látjuk, és az alföldi borászok is, akikkel beszéltünk, azt mondják,

hogy alkalmazkodnunk kell ezekhez a magasabb hőszögekhez. És általában a nagyobb hőigényű fajták vörösborfajták”

– fogalmazott Szabó Péter, hozzátéve: az Alföldön például az évszázad második felében egy közepes kibocsátási forgatókönyv mellett – tehát nem is nagyon szélsőséges forgatókönyv esetében – olyan hőösszegek lehetnek, amelyek ma tényleg Dél-Spanyolországban jellemzőek, ahol nem a fehérborszőlők a jellemzőek, hanem a vörösborfajták. Tehát a termelésnek valamennyire át kellene állnia erre, de az is lényeges kérdés, hogy a piac ezt tudja-e követni.

A magyar helyzet ugyanis nem annyira egyszerű, mert a szőlőnek ki kell bírnia a hidegek mellett a hőstresszes, forró napokat is, ami 35 Celsius-fok feletti hőmérsékleteket jelent, ez pedig megperzseli a szőlőt. Különféle alkalmazkodási technikák vannak.

Az a legköltségesebb, ha nagyobb hőigényű vörös fajtákra térünk át. Először meg kell próbálni például korábban szüretelni, vagy többször szüretelni,

erre is vannak példák Szabó Péter szerint. Akár az öntözés is szóba kerülhet, ami korábban a borászoknál gyakorlatilag tabunak számított, de például lehet árnyékolással is csökkenteni a hőösszeget, vagy talajtakarással, több szerves anyaggal, ezek kisebb beruházást igényelnek. Nem feltétlenül az a legcélravezetőbb szerinte, hogy egyből áttérünk a vörösborfajtákra. Valószínűleg a sorok tájolását, vagy a telepítési módokat is át kell gondolni, és szárazságtűrő fajtákat kell hozni. Tehát vannak megoldások, de ezek persze nagy költséget jelentenek a gazdáknak – mondta el Szabó Péter, az ELTE Meteorológiai Tanszékének doktorandusza az InfoRádióban.

A cikk alapjául szolgáló interjút Pintér Dániel készítette.