Emelkedik a bevándorló hátterű emberek száma Németországban. Az előző év végén a lakosság több mint egynegyede tartozott ebbe a csoportba, miközben a menedékkérők egyre kevesebben vannak – derült ki a Migrációkutató Intézet tanulmányából.
Dócza Edith Krisztina a Szövetségi Statisztikai Hivatal (Destatis) 2025-ös adatait ismertetve az InfoRádióban azt mondta,
a 82,7 milliós német lakosság 26,3 százaléka, vagyis mintegy 22 millió ember tartozik abba a csoportba, amely valamilyen bevándorló háttérrel rendelkezik.
Ezen közösségen belül két külön kategóriát határozott meg a statisztikai hivatal. Az egyik csoportba tartoznak az első generációs bevándorlók, akik 1950 óta érkeztek Németországba, a másikba pedig a második generációsok, akiknek a szülei 1950 óta vándoroltak be.
A Migrációkutató Intézet vezető elemzője hozzátette: a 2024-es és a 2025-ös adatokat összehasonlítva kisebb mértékű növekedés történt, egy év alatt 0,5 százalékkal emelkedett a bevándorló hátterű emberek száma Németországban. Ennél sokkal szembetűnőbb a különbség a 2005-ös és a 2025-ös adatok összevetésénél,
húsz év alatt ugyanis 13 millióról 21,8 millióra nőtt a bevándorló hátterűek száma, ami 67 százalékos emelkedést jelent.
A népességen belüli arányuk pedig 16-ról 26,3 százalékra nőtt. A statisztikai hivatal kiemelte, hogy a népességcsökkenés a bevándorlás nélkül jóval nagyobb lett volna.
A Németországba vándorló emberek közül a legnagyobb közösségek:
- a lengyelek (1,5 millió fő),
- a törökök (1,5 millió fő),
- az ukránok (1,3 millió fő),
- az oroszok (1 millió fő),
- a szírek 1 millió fő).
Dócza Edith Krisztina felidézte, hogy a 2015-2016-os migrációs válság idején még a szírek igényeltek a legnagyobb számban menedékkérelmet Németországban, ehhez képest most már ők zárják a sort a bevándorló hátterű lakosság tekintetében.
A keleti származású, iszlám gyökerű migránsok többsége továbbra is védelmi státusz alatt áll Németországban, így őket külön kategóriába sorolja a Szövetségi Statisztikai Hivatal, amely a most közölt adatok esetében kizárólag a magánháztartásokat vizsgálta.
Közben a menedékkérők száma csökken Németországban, ami az elemző szerint részben a nagykoalíciós kormány bevándorlásellenes intézkedéseinek tudható be, de kiemelte azt is, hogy egész Európában megváltoztak a migrációs tendenciák. Mint fogalmazott, a fő migrációs útvonalak is átrendeződtek 2015-2016 óta.
Emlékeztetett, hogy az elmúlt években Németország elsődleges célpont volt a menedékkérők körében, viszont a 2026 januárja és márciusa közötti időszakban már más képet mutattak az adatok. Az Európai Unió Menekültügyi Ügynöksége (EUAA) adatai szerint
január eleje és március vége között összesen 28 922 menedékjog iránti kérelmet nyújtottak be Németországban, ami 23 százalékos csökkenést jelent az előző év azonos időszakához képest.
Az első helyre Franciaország került 34 643 kérelemmel, utána következik Spanyolország 32 630 menedékkérővel, a harmadik helyen pedig Olaszország áll 32 602 kérelemmel. A legkevésbé népszerű országok Szlovákia (35) és Magyarország (26) voltak az említett időszakban.
A német belügyminisztérium szerint a nagyarányú csökkenés mögött a határvédelmi szigorítások állnak. 2025 májusa és 2026 áprilisa között 28 684 migránst fordítottak vissza a szárazföldi határokon, közülük 1242 olyan személyt, akiket más uniós tagországban már regisztráltak menedékkérőként. A német–osztrák határon 2015-ben hirdettek ki szükségállapotot, amelyre hivatkozva Berlin számos alkalommal meghosszabbította a határellenőrzést.
A cikk alapjául szolgáló interjút Varga Mónika készítette.






