A Migrációkutató Intézet elemzése szerint iráni menekültáradattól retteghet Európa.

Sayfo Omar, az intézet kutatási vezetője az InfoRádióban elmondta, az Európai Unió Menekültügyi Ügynöksége állítása szerint ha csak a 90 milliós Irán lakosságának a 10 százaléka el kényszerülne hagyni az otthonát, már az elviselhetetlen nyomás alá helyezné az európai országokat.

„Általában Szíria példáját szokás említeni, ahonnan az elmúlt időszakban, pontosabban a háború tizenöt évében mintegy hatmillió ember hagyta el a hazáját. Irán esetében ha csak 10 százalékról beszélünk, az már 9 millió főt jelent, ami jelentősen túlterhelné a környező országokat, és biztosra vehetjük, hogy nagyon sokan Európa felé vennék az irányt” – állapította meg a kutató.

Arra a felvetésre, mely szerint Irán Törökországgal 560 kilométeren határos, amely alapján akár arra is elindulhat több millió ember, azt mondta, Törökország már felmondta a maga „Willkommenskulturját”, adott esetben lezárná a határait; Sayfo Omar felidézte: amikor a szíriai háború elkezdődött, Recep Tayyip Erdogan menedéket ígért a szíriai állampolgároknak, de azóta ennek „megitta a levét a török elnök”, nőtt a társadalmi és a politikai feszültség.

„Az 560 kilométeres határszakaszon már 204 kilométeren épített határzár van az iráni határon, további 91 kilométeren épül ugyanez, a többi rész pedig gyakorlatilag hegyvidék. Mindez nem azt jelenti, hogy nem lehet átjutni ezen a határzáron,

hiszen végső soron itt egy nagyon hosszú szakaszról van szó, és ha az igény megvan rá, az embercsempészek megtalálják az utat, hogy átjuttassák az ügyfeleiket” – vetette fel.

Európában a németek aggodalma hallatszik talán a leghangosabban, a kutató által ismert legutóbbi felmérések alapján a németek 73 százaléka gondolja úgy, hogy Németország a mostani helyzetében már nem tudna megbirkózni egy iráni menekültválsággal.

A szám szerinte a többi európai országban is hasonló lenne, emiatt az európai kormányok igyekeznek is valamilyen módon távol tartani ezt a problémát.

Összességében a háború gyors lezárása jelenthetne szerinte megoldást, illetve a probléma mérséklését, „a migrációs kedvet”, de talán ennél is nagyobb probléma, hogy a háború inkább apropója a migrációnak, nem oka.

„Az emberek többsége valójában nem a háború elől érkezik az országból.

Irán gazdasága katasztrofális helyzetben van, már a háború előtt is a 92 millió lakóból 28-30 millió volt a Világbank tavalyi adata szerint, aki lesüllyedő stádiumban volt, tehát valamikor a középosztályhoz tartozott, de elvesztette a megélhetését.

Gyakorlatilag ez a legmobilisabb réteg a migráció szempontjából, hiszen ők azok, akiknek jellemzően még van valamiféle tartalékuk, amit összeszedhetnek ahhoz, hogy új életet kezdjenek, vagy hogy első körben kifizessék az embercsempészeket. Félő, hogy az iráni háború lezárulásával a gazdaság továbbra sem áll helyre, a feszültség továbbra is megmarad, nem lesz politikai rendeződés, és az elhúzódó válság nyomán milliók dönthetnek úgy, hogy elindulnak Európa felé” – foglalta össze Sayfo Omar.