Az Eurostat legfrissebb adatai szerint 2025-re jelentősen csökkent az Európai Unió területére érkező menekültek száma. A bevándorlási tendenciákról az InfoRádió a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Európa Stratégia Kutatóintézetének vezetőjét kérdezte.

Pesztericz-Kalas Vivien elmondta: azoknak a személyeknek a száma, akik első alkalommal nyújtottak be menedékkérelmet az Unió valamely országában, tehát nem arról van szó, hogy már itt voltak és elutasították azt, és most újra próbálkoznak, tavaly lecsökkent mintegy 670 ezer főre.

Ez az adat ahhoz képest mutat jelentős csökkenést, hogy 2023-ban meghaladta az egymilliót is a menedékkérők száma. Nagyobb időtávot nézve a tavalyi 670 ezer fő ugyanakkor még mindig kiugró, hiszen 2010-ben és az azt követő évben mindössze 180-200 ezer főről beszélhetünk – hangsúlyozta a kutató.

Mint mondta: két nagy hullámot figyelhetünk meg, ha az elmúlt években, az egyik a 2014-15-ös időszak, amikor rövid idő alatt az 1,2 millió főt is meghaladta a menedékkérők száma. Ez a nyomás elsősorban Olaszországot érintette, ekkor nagyon nagy hullámban érkeztek egyszerre az Európai Unióba a bevándorlók, ám közöttük voltak olyanok is, akik legálisan nyújtottak be menedékkérelmet.

„A következő nagy hullám 2022 és 2024 között volt megfigyelhető. Itt az egyik legfőbb ok az orosz-ukrán háború, és Ukrajnából és részben Oroszországból, Fehéroroszországból is jöttek menekültek, menedékkérők az Európai Unió területére. Mind a két esetben azt lehet látni, hogy a nagy fellángolást követő években mérséklődött ezeknek az embereknek a száma, mert óhatatlanul csökken, hiszen kevesebben indulnak el és nyújtanak be a menedékkérelmet, ugyanis aki igazán akarta, az az első nagy hullámban tette ezt meg” – fogalmazott Pesztericz-Kalas Vivien.

Arról is beszélt, hogy tavaly Venezuelából érkeztek a legtöbben, ami talán meglepő lehet, de látva Venezuela akkori belpolitikai helyzetét nem az. Egyrészt a politikai elnyomás miatt nagyon sokan menekültek külföldre, másrészt pedig az ország gazdasági helyzete is indokolta ezt. Azt pedig, hogy Spanyolországot választották elsősorban, indokolja a közös nyelv és a már meglévő diaszpóra.

Az Egyesült Államok korábban szigorította a bevándorláspolitikáját, így új célországot kellett keresniük a venezuelaiaknak.

„A második és harmadik helyen pedig, mondhatjuk azt, hogy talán megszokott módon az afgán, illetve a szír bevándorlók állnak, ők 2014-15 óta stabilan az első három hely egyikén szerepelnek, és Spanyolország mellett Olaszország, Franciaország és Németország, valamint Görögország volt tavaly kiemelt célország. Görögország esetében folyamatos a migrációs nyomás, akár az illegális, akár a legális bevándorlást nézünk, nem véletlen, hogy az Európai Unió Görögországot jelölte még meg egy olyan országnak, amely segítséget kérhet és kapni is fog az új migrációs és menekültügyi paktum keretében.”

Valószínűleg növekedhet a bevándorlók száma az Európai Unióban, a közel-keleti konfliktus miatt Iránból érkezhet viszonylag sok menekült, de az erre vonatkozó számokat még nem látni a statisztikában, de az Európai Unió igyekszik felkészülni arra, hogy mérsékelni tudja az Iránból idejövő menedékkérők számát, mivel csökkenteni próbálja a migrációs nyomást a tagországain – mondta Pesztericz-Kalas Vivien.

A cikk alapjául szolgáló interjút Ignáth Márk készítette.