Vitézy Dávid a Kontroll.hu portál Youtube-csatornáján vasárnap este publikált videójában Gulyás Balázs műsorvezető kérdésére azt mondta: „a mai tudás szerint” az állam által a koncessziós szerződés teljes időtartama alatt kifizetendő összeg minimum 23 ezer milliárd forint. Ez azt jelenti, hogy átlagosan a szerződés hátralévő részében, minden órában, 35 éven át, óránként 77 millió forint nettót kapna Mészáros és Szíjj koncesszora 2057-ig – jelentette ki.

Kiemelte, a fő probléma nem az, hogy nem látható a szerződés megtérülése, hanem

a kormány álláspontja szerint jogszerűtlen maga a kontraktus, mert gyakorlatilag minden – eredetileg közbeszerzés-köteles – tevékenységet maga a koncesszor rendelhetett volna meg saját hatáskörben.

Hozzátette:

• eleve több mint kétszeresen túlárazott az egyoldalú szerződés a Magyar Közút áraihoz képest,
• míg a beruházási részek 30-35 százalékkal magasabbak a magyar építőipar közbeszerzési árainál.

Sem az uniós, sem a magyar közbeszerzési szabályokat nem tartották be,

súlyos jogsértések történtek, ezért legalább ötféle jogi forgatókönyv áll rendelkezésre arra, miként lehet kijönni a szerződésből

– hangsúlyozta.

A szerződés miatt a kormány büntetőfeljelentést tesz, mivel „a hűtlen kezelés körülményei fennállnak” – fogalmazott.

A Budapesttől Győrig vezető sztrádaszakasz felújítása kapcsán közölte: a korábbi kormány hibája, hogy engedélyt adott egy ilyen hosszú szakasz egyidejű lezárására és felújítására, a munka átszervezésével azonban feloldhatók a jelenlegi lezárásokkal kapcsolatos anomáliák. Megerősítette: a koncessziós szerződéssel kapcsolatos történések a folyamatban lévő felújításokat és az autópályák működtetését sem érinthetik negatív módon.

Vitézy Dávid arra a felvetésre, hogy állami átvétel esetén kerül-e a jövőben „Orbán Győző-féle kő” a magyar utakba, azt mondta: óvatos e tekintetben, ugyanis egy rendes közbeszerzés esetén sem mondhatja meg a megrendelő a nyertes kivitelezőnek, kitől és mennyiért vásárolhat építőanyagot.

A magyar egy- és kétszámjegyű közutak kapcsán közölte: az állam jelenleg a felét költi ezekre, mint a románok, és harmadát, mint a szlovénok. Szerinte akkor van lehetőség érdemi felújításokra, karbantartásokra, ha az állam kiszáll a sztrádakoncesszióból.

Az európai uniós források lehívásához szükséges bizonylatok leadásáról a miniszter azt mondta: ez az ügy választások előtt lehetetlen szituáció volt, mert az ország minden létező szakmai és politikai szereplő szerint elbukta a helyreállítási alap pénzét, a jogállamisági korrupcióellenes feltételekből semmit nem teljesített, a projektek háromnegyede pedig el sem indult.

Az új kormány végigtárgyalta a feltételeket, a határidőket korrigálta, a szükséges jogszabály-módosításokat előkészítette és elfogadta, a projektekből amit lehetett, azt újraindított, a menthetőket mentette, a forrás több mint kétharmadára pedig új projektjavaslatokkal készült - sorolta Vitézy Dávid.

Hozzátette: ha ezek az új javaslatok a nagyon szoros határidők miatt nem is valósulhatnak meg, de eljuttathatók egy olyan mérföldkőig, jogalkotási intézményi lépésig vagy pályázatig, amit az Európai Bizottság már elfogad teljesülésként.

A tárcavezető hangsúlyozta: a 127 mérföldkőröl szóló teljesítésekből – a covernote-okból – a mai napig 126-ot nyújtott be Magyarország, ezek több mint hetven százalékánál már megtörtént a bizottság által kért hiánypótlás vagy javítás, a maradéknál is már az első, informális kör zajlik.

Az uniós auditáló szervek jelenleg a Fidesz-kormány idején lefolytatott közbeszerzéseknél és beruházásoknál vizsgálódnak, októberben pedig az összes tagállamban elkezdődik az Európai Bizottság bizonylatalapú és helyszíni elszámolási ellenőrzése, az erről szóló jelentés november közepére várható - tette hozzá.

A miniszter a kötöttpályás közlekedés projektjeire vonatkozó kérdésre válaszolva rámutatott: ezek nagy részénél nem az uniós pénzügyi ciklus vége, hanem

2030. december 31. az elszámolási határidő, addig Magyarországnak csak a vasútra 1500 milliárd forint most hazahozott uniós pénzt kell elköltenie.

Közölte, 2030 végéig

• meg kellene hosszabbítani a 3-as metrót Rákospalotáig,
• befejezni a budapesti kötöttpályás projekteket,
• megvalósítani a Debrecen és Nyíregyháza,
• a Hatvan és Füzesabony,
• az Almásfüzitő és Komárom,
• a Kiskunfélegyháza és Szeged közötti vasúti pálya teljes modernizálását,

de a beruházások egy része még csak a kivitelezési tender kiírásánál vagy a kivitelezési szerződés aláírásánál tart.

A miniszter kitért a budapesti agglomerációs kötöttpályás fejlesztésekre és a járműbeszerzésekre is: a RRF-ből (az uniós helyreállítási alapból) 639 milliárd forint áll rendelkezésre új HÉV-ek és emeletes InterCity vonatok beszerzésére, de közlése szerint megvan a forrás elektromos akkumulátoros motorvonatok vásárlására is.