A Nemzetközi Migrációs Szervezet (IOM) jelentése szerint a belső menekültek száma 2024 végére világszerte meghaladta a 83 milliót, ami történelmi rekordnak számít. A tanulmányból egyebek mellett kiderül az is, hogy leginkább a fegyveres konfliktusok, az éghajlatváltozás és a technológiai trendek alakulásai állnak a migrációs hullámok növekedése mögött. Napjaink legnagyobb belső menekültválsága Szudánban zajlik, ahol a lakosság több mint 20 százaléka belső menekült.

Gönczi Róbert az InfoRádióban azt mondta, a migránsok többsége nem lépi át a nemzetközi határokat. Kiemelte, hogy Európában főként a nemzetközi migrációra, azon belül is az interkontinentális migrációra fókuszálnak, ami hatalmas kihívást jelent az egyes országoknak. Globális értelemben viszont a különböző konfliktusok vagy katasztrófák által sújtott területeket vizsgálva az rajzolódik ki, hogy a migránsok – alcsoportjuk a menekültek – többsége az adott országon belül próbál meg új menedéket találni. „Így adódik össze a Nemzetközi Migrációs Szervezet rendkívül informatív és adat dús elemzésén keresztül az említett, több mint 80 milliós történelmi rekordszám” – magyarázta a Migrációkutató Intézet elemzője.

Az IOM adatai szerint Szudánban kényszerültek a legtöbben lakóhelyük elhagyására, mintegy 11,6 millióan.

Ezen a listán Szíria a második 7,4 millió belső menekülttel, majd Kolumbia következik 7,3 millióval. Gönczi Róbert emlékeztetett, hogy Szudánban 2023-ban kiújult a polgárháborús konfliktus, ami azóta is tart, így ott alakult ki a legsúlyosabb migrációs válság a világon. Az érintettek többsége ugyanakkor nem hagyja el Szudánt, hanem az országon belül keres új otthont. Szíriában pedig a 2011 óta tartó konfliktus következményeiként folyamatos politikai instabilitás tapasztalható, és bár már nincs nyílt polgárháború, az elemző szerint továbbra sem lehet tartós békéről beszélni, még Bassár el-Aszad megbuktatása után sem, ezért ott is óriási a belső menekültek száma.

Ha a belső migrációt a nagyobb csoportokra vetítve szemléljük, akkor az elemző tájékoztatása szerint három kategóriába lehet sorolni az érintetteket. Az első csoportba a fegyveres konfliktusok elől menekülők tartoznak, akik az IOM 2024-es adatai szerint 20,1 millióan voltak.

A többség azonban nem háborúk, hanem katasztrófák miatt változtatott lakóhelyet, szám szerint 45,8 millió ember.

Ilyen körülmények lehetnek még például az éghajlatváltozás mellett a földcsuszamlások, áradások, vulkánkitörések is.

Gönczi Róbert hozzátette: a belső migráció nem feltétlenül csak menekülteket érint, hanem lakóhelyet változtató emberek is beletartoznak ebbe a kategóriába, amely révén több százmillió belső mozgást tapasztalható az egész világon, például munkalehetőség, oktatás vagy a jobb életkörülmények elérése reményében.

Az elemző elmondása szerint a világ népességének 3,7 százaléka migráns, az IOM 2024-es adatai szerint 304 millió ember. Európában körülbelül 94 millió nemzetközi migráns élt az adatok felvételének időpontjában, ami több mint 13 százalékos növekedést jelent 2020-hoz képest. Gönczi Róbert szerint

ez azért egy érdekes szám, mert Európában nem a belső mozgás, hanem a határokon átívelő mozgás dominál a migráció tekintetében,

így ebben az értelemben „egyedi pozícióban van az európai kontinens”. Az elemző azt a megállapítást is kiemelte a jelentésből, amely szerint nem Európában nőtt a legnagyobb arányban a belső migráció száma, hanem Ázsiában, ahol 79 százalékos emelkedést történt 2020 és 2024 között.

A cikk alapjául szolgáló interjút Kalapos Mihály készítette.