Infostart.hu
eur:
385.74
usd:
331.5
bux:
120743.05
2026. január 15. csütörtök Lóránd, Lóránt
Szergej Lavrov orosz külügyminiszter felszólal az ENSZ-Közgyűlés 78. ülésszakának általános vitáján a világszervezet New York-i székházában 2023. szeptember 23-án.
Nyitókép: MTI/EPA/Miguel Rodriguez

Az orosz külügyminiszter elmondta, mi kell az ukrajnai békéhez

Oroszország nem tudja elfogadni, hogy a kollektív biztonság kérdéseiről nélküle döntsenek - jelentette ki Szergej Lavrov újságíróknak szerdán Moszkvában. Az orosz külügyminiszter megnevezett négy országot: nélkülük nincs békekötés szerinte.

"Nem fog sikerülni. Már többször elmagyaráztuk, hogy Oroszország nem becsüli túl érdekeit, de törvényes érdekeinket határozottan és keményen fogjuk érvényesíteni" - nyilatkozott.

Kína, Egyesül Államok, Nagy-Britannia és Franciaország

A "semmibe vezető útnak" nevezte, hogy az Ukrajnának nyújtandó biztonsági garanciákról Oroszország nélkül tárgyaljanak. Mint mondta, ezeket a garanciáikat egyenlő alapon kell biztosítani olyan országok részvételével, mint Kína, az Egyesül Államok, Nagy-Britannia és Franciaország.

Álláspontja értelmében ebben a kérdésben a 2022-es isztambuli tárgyalásokon elért eredmények az irányadók. Emlékeztetett rá, hogy akkor az ukrán fél tett javaslatot olyan garanciák kidolgozására, amelyek részese lenne az ENSZ Biztonsági Tanácsának valamennyi állandó tagja, Oroszországot is beleértve, valamint Németország, Törökország és más érdekelt államok.

Európának a rendezési folyamatban játszott szerepével kapcsolatban Lavrov megjegyezte:

"Milyen diplomáciai lépéseket észleltek önök az Európai Unió részéről? Mielőtt értékelnénk őket, látnunk kellene őket. Egyelőre csak a helyzet eléggé agresszív szítását látunk, meglehetősen ügyetlen és etikátlan kísérleteket az amerikai Trump-adminisztráció és személyesen az amerikai elnök álláspontjának megváltoztatására."

Lavrov szerint Oroszország egyre világosabb megértést tapasztal az Egyesült Államok részéről abban a kérdésben, hogy a kiváltó okokat meg kell szüntetni, és Washington olyan megoldási módszereket keres, amelyek garantálnák a konfliktus újbóli kiújulásának elkerülését.

Az orosz-amerikai-ukrán háromoldalú tárgyalások esélyére vonatkozó kérdésre válaszolva megismételte,, hogy Moszkva bármilyen formátumban készen áll a munkára. Hangsúlyozta, hogy a magas szintű találkozókat a legnagyobb gondossággal kell előkészíteni.

"Amikor csúcstalálkozókról van szó, akkor ezeket az összes előkészítő szakaszban a lehető legapróbb részletekig meg kell tervezni, hogy a csúcstalálkozók ne a helyzet romlásához vezessenek, hanem valóban pontot tegyenek azon a tárgyalások végére, amelyeket mi készek vagyunk folytatni" - hangoztatta.

Kifejezte Oroszország készségét arra, hogy megvitassa Ukrajnával a rendezés politikai aspektusait. Közölte, hogy Moszkva még mindig nem kapott választ Kijevtől arra javaslatára, hogy az isztambuli folyamat keretében hozzanak létre három munkacsoport. Mint mondta, Oroszország reméli, hogy az Egyesült Államok elmagyarázza Kijevnek e csoportok létrehozásának fontosságát, ami szerinte fontos lépés lenne a tárgyalások szintjének emelése felé.

Címlapról ajánljuk
Nemzeti Petíciót indít a kormány
Kormányinfó percről percre

Nemzeti Petíciót indít a kormány

A magyar állam jogsegéllyel is azok mellett áll, akik származásuk miatt jogsérelmet szenvednek el a Benes-dekrétumok miatt. Fontos információk érkeztek a Nemzeti Petícióról, a V4-ektől érkező támogatásról, a Mercosur-megállapodás következményeiről. Tartson velünk!

A dánok és grönlandiak elkerülték a „Zelenszkij-pillanatot”

Ahogy várható volt, nem sikerült közelíteni az álláspontokat Grönland, Dánia és az Egyesült Államok között a sziget jövőjéről szóló, radikális amerikai igények kérdésében. A dán külügyek vezetője közölte: „alapvető ellentét” van a felek között, miközben a NATO fokozza katonai jelenlétét a térségben.
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×