Infostart.hu
eur:
353.83
usd:
310.78
bux:
139790.13
2026. június 28. vasárnap Irén, Levente
Szergej Lavrov orosz külügyminiszter felszólal az ENSZ-Közgyűlés 78. ülésszakának általános vitáján a világszervezet New York-i székházában 2023. szeptember 23-án.
Nyitókép: MTI/EPA/Miguel Rodriguez

Az orosz külügyminiszter elmondta, mi kell az ukrajnai békéhez

Oroszország nem tudja elfogadni, hogy a kollektív biztonság kérdéseiről nélküle döntsenek - jelentette ki Szergej Lavrov újságíróknak szerdán Moszkvában. Az orosz külügyminiszter megnevezett négy országot: nélkülük nincs békekötés szerinte.

"Nem fog sikerülni. Már többször elmagyaráztuk, hogy Oroszország nem becsüli túl érdekeit, de törvényes érdekeinket határozottan és keményen fogjuk érvényesíteni" - nyilatkozott.

Kína, Egyesül Államok, Nagy-Britannia és Franciaország

A "semmibe vezető útnak" nevezte, hogy az Ukrajnának nyújtandó biztonsági garanciákról Oroszország nélkül tárgyaljanak. Mint mondta, ezeket a garanciáikat egyenlő alapon kell biztosítani olyan országok részvételével, mint Kína, az Egyesül Államok, Nagy-Britannia és Franciaország.

Álláspontja értelmében ebben a kérdésben a 2022-es isztambuli tárgyalásokon elért eredmények az irányadók. Emlékeztetett rá, hogy akkor az ukrán fél tett javaslatot olyan garanciák kidolgozására, amelyek részese lenne az ENSZ Biztonsági Tanácsának valamennyi állandó tagja, Oroszországot is beleértve, valamint Németország, Törökország és más érdekelt államok.

Európának a rendezési folyamatban játszott szerepével kapcsolatban Lavrov megjegyezte:

"Milyen diplomáciai lépéseket észleltek önök az Európai Unió részéről? Mielőtt értékelnénk őket, látnunk kellene őket. Egyelőre csak a helyzet eléggé agresszív szítását látunk, meglehetősen ügyetlen és etikátlan kísérleteket az amerikai Trump-adminisztráció és személyesen az amerikai elnök álláspontjának megváltoztatására."

Lavrov szerint Oroszország egyre világosabb megértést tapasztal az Egyesült Államok részéről abban a kérdésben, hogy a kiváltó okokat meg kell szüntetni, és Washington olyan megoldási módszereket keres, amelyek garantálnák a konfliktus újbóli kiújulásának elkerülését.

Az orosz-amerikai-ukrán háromoldalú tárgyalások esélyére vonatkozó kérdésre válaszolva megismételte,, hogy Moszkva bármilyen formátumban készen áll a munkára. Hangsúlyozta, hogy a magas szintű találkozókat a legnagyobb gondossággal kell előkészíteni.

"Amikor csúcstalálkozókról van szó, akkor ezeket az összes előkészítő szakaszban a lehető legapróbb részletekig meg kell tervezni, hogy a csúcstalálkozók ne a helyzet romlásához vezessenek, hanem valóban pontot tegyenek azon a tárgyalások végére, amelyeket mi készek vagyunk folytatni" - hangoztatta.

Kifejezte Oroszország készségét arra, hogy megvitassa Ukrajnával a rendezés politikai aspektusait. Közölte, hogy Moszkva még mindig nem kapott választ Kijevtől arra javaslatára, hogy az isztambuli folyamat keretében hozzanak létre három munkacsoport. Mint mondta, Oroszország reméli, hogy az Egyesült Államok elmagyarázza Kijevnek e csoportok létrehozásának fontosságát, ami szerinte fontos lépés lenne a tárgyalások szintjének emelése felé.

Címlapról ajánljuk
Meddig áll el az élelmiszer a hűtőben, ha elmegy az áram? – tippek, tanácsok

Meddig áll el az élelmiszer a hűtőben, ha elmegy az áram? – tippek, tanácsok

Néhány egyszerű előkészülettel és a megfelelő szabályok betartásával sok esetben megelőzhető, hogy egy áramszünet miatt ki kelljen dobni a hűtőszekrényben vagy a fagyasztóban tárolt élelmiszereket. Helik Ferenc, a Nébih elnökhelyettese az InfoRádióban elmondta: ha előre jelzik az áramszünetet, akkor érdemes jégakkukat beszerezni, illetve palackokban vizet lefagyasztani a fagyasztóba, mert így biztosítani tudjuk az ideális hőmérsékletet.
inforadio
ARÉNA
2026.06.29. hétfő, 18:00
Kovács Károly
a Magyar Víz- és Szennyvíztechnikai Szövetség elnöke
Napelemrekordok után jön a kijózanodás: ezért drága a magyar energia

Napelemrekordok után jön a kijózanodás: ezért drága a magyar energia

Miközben a magyar háztartások Európa legalacsonyabb villamosenergia-árait fizetik – a budapesti 9,6 eurocentes kilowattóránkénti lakossági ár nagyjából harmada a 25,8 eurocentes uniós átlagnak –, a hazai ipari fogyasztók 2026 első félévében több mint 20 százalékkal drágábban jutottak áramhoz, mint uniós versenytársaik. A két jelenség nem független egymástól. A magyar villamosenergia-piacon az elmúlt években olyan keresztfinanszírozási és szabályozási mechanizmusok épültek ki, amelyek egyre nehezebben átláthatók, egyre kevésbé hatékonyak és összeegyeztethetők a versenyképességi, beruházási és energiapolitikai célokkal, így a változtatások elkerülhetetlenek lesznek.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×