Ebrahim Zolfakari elmondta, hogy Irán műholdas felszerelést és lőszerraktárt támadott, emlékeztetve arra, hogy a szigetre az amerikai erők a kuvaiti Árifdzsán bázis elleni iráni támadások nyomán helyezték át a székhelyüket.

Árifdzsán ellen a konfliktus kitörése óta Irán többször hajtott végre műveletet.

Korábban a kuvaiti hadsereg már bejelentette, hogy az országot drón- és rakétatámadás érte hétfőre virradóra, az ország egészségügyi tárcája pedig azt közölte, hogy a légvédelem által megsemmisített légi eszközök lehulló darabjai több embert megsebesítettek.

Mindeközben az IRNA iráni állami hírügynökség azt közölte, hétfőn ismét támadás ért egy teheráni egyetemet, amelynek rektora azt közölte, a műveletben senki nem halt meg.

Mohammed Reza Aref első alelnök azt mondta, a műveletet bunkerromboló bombákkal követték el, a támadást pedig "Donald Trump (amerikai elnök) őrültsége és a tudatlansága szimbolumának" nevezte.

„Nem érti meg (Trump), hogy Irán tudása nem a betonban rejlik, hanem tanáraink erejében”

– jelentette ki.

Ugyancsak hétfőn Eszmáil Bagai iráni külügyi szóvivő bejelentette, Teherán megfogalmazta álláspontját és követeléseit a legutóbbi – közvetítők révén – kapott tűzszüneti ajánlatra, a részleteket pedig „a megfelelő időben” közzé fogja tenni.

Hangsúlyozta továbbá: „a tárgyalások összeegyeztethetetlenek az ultimátumokkal és a háborús bűncselekményekkel való fenyegetőzésekkel”.

Ezzel egy időben Mohammed Eszlami, az iszlám köztársaság atomenergetikai ügynökségének vezetője a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) főigazgatójához, Rafael Grossihoz címzett, az IRNA által közzétett levelében azt vetette a szervezet szemére, hogy „a tehetetlensége felbátorítja az agresszorokat” az olyan atomlétesítmények elleni támadásokkal kapcsolatban, mint például az ország déli részén lévő Busehr, amelyet már négyszer csapás ért a konfliktus kitörése óta.

A busehri Irán egyetlen működő atomerőműve, Eszlami pedig arra figyelmeztetett, hogy a létesítmény elleni műveletek radioaktív anyagok kiszabadulásával fenyegetnek és „helyrehozhatatlan következményekkel járhatnak” az iráni népre, a térségbeli országokra és a környezetre nézve.