„Jó úton haladunk Magyarország 2030-as klímacélja felé, de még nem tartunk ott. A következő kormányzati ciklus akkor zárul majd, tehát ha ezt a célt el akarjuk érni, akkor most kell megtennünk az ehhez szükséges lépéseket, illetve a 2050-es klímasemlegességi cél megvalósításához is most kell pályára állítani az országot” – mondta az InfoRádióban Koczóh Levente András, a Green Policy Center senior klímapolitikai szakértője.

A szakértő szerint a 2030-as cél eléréséhez valamilyen szinten minden ágazathoz hozzá kell nyúlni, mindenkinek hozzá kell járulnia a kibocsátás csökkentéséhez, de

a legfontosabb talán az épületek energetikai felújításának gyorsítása lenne a jelenlegi évi 1 százalékos ütemről évi 3 százalékosra.

Koczóh Levente András a közlekedésről is beszélt, kiemelve, hogy ösztönözni kellene az embereket a közösségi közlekedés használatára, illetve arra, hogy teherszállításhoz elsősorban a vasutat használják, a fennmaradó járműforgalmat pedig át kellene állítani fenntarthatóbb technológiákra. Úgy véli, a szemléletformálásban hatalmas potenciál rejlik.

Az otthoni energiafogyasztás tekintetében is a tudatosságot hangsúlyozta, mondván gyakorlati példák igazolják, hogy némi odafigyeléssel is 10-15 százalékos lehet az energiamegtakarítás.

A szakértő az áramhálózat fejlesztését is kiemelte, ami lehetővé tenné az energiatárolást, és így a megújuló forrásból származó energia nagyobb arányban történő használatát.

A Green Policy Center senior klímapolitikai szakértője szerint a lakosságnak és a gazdasági szektornak egyaránt van teendője. Megjegyezte, a lakosság eddig valamivel kisebb figyelmet kapott, pedig egyébként a kibocsátások egy jelentős része onnan származik, és a fogyasztás révén a gazdasági szereplők viselkedését is képes befolyásolni.

Az energetikai korszerűsítést célzó pályázatokról elmondta, sokszor azok, akiknek erre a legnagyobb szüksége lenne, nem is hallanak ezekről a lehetőségekről, nem jogosultak, vagy nem tudják önállóan összeállítani a pályázati dokumentációt. Az ő esetükben célzottabb segítségre lenne szükség, valamint olyan szereplőkre – önkormányzatokra, civil szervezetekre –, akik kellő beágyazottsággal rendelkeznek és tudnak segíteni a rászorulóknak.

Továbbá a jövőbeli pályázati konstrukcióknál is érdemes lenne célzottan a legszegényebb rétegeket célzó támogatásokat összeállítani – jelentette ki a szakértő, ugyanis, mint mondta, sokszor ők élnek a legrosszabb állapotú ingatlanokban, amikben a legnagyobb energiamegtakarítást lehetne elérni. Mivel Magyarország a fosszilis energiahordozóit javarészt importból szerzi be, így ennek energiaszuverenitási és anyagi szempontból is nagy jelentősége lenne – szögezte le.