Évtizedek óta ez volt az első eset, hogy farkas támadt emberre Németországban.

Az állatra, amelyet vasárnap este engedtek szabadon a természetben, egy titokban tartott helyen, jeladót rögzítettek és szoros megfigyelés alatt tartják.

„Ha ismét lakott településhez közelít, a vadászok azonnal közbeléphetnek, ha szükséges” – jelentette ki Katharina Fegebank tartományi környezetvédelmi miniszter, aki egyben Hamburg polgármester-helyettese is. Hangsúlyozta, hogy „próbaidőre történő” szabadon engedésről van szó.

Felmerültek más lehetőségek is, így az elaltatás vagy egy vadvédelmi rezervátumban történő elhelyezés, de a tárca szerint a ragadozó megölésének nem lett volna jogalapja, zárt helyen való elhelyezése pedig „gyakorlati okokból” volt megvalósíthatatlan.

Múlt hétfőn az állat egy nőt harapott meg egy hamburgi bevásárlóközpontban. Ez az első ilyen incidens azóta, hogy majd harminc éve Németországban ismét megjelentek a farkasok.

A 65 éves áldozat a száján és az arcán sebesült meg a Bild német napilap szerint. Az állatot Hamburg különböző negyedeiben látták napokkal a támadás előtt.

Húsvétvasárnap mintegy 150 állatvédő tüntetett az állat befogásának helyén, követelve a farkas szabadon engedését. Szemtanúkra hivatkozva kétségbe vonják, hogy valóban megtörtént volna a harapás. Egy boltos úgy látta, hogy a farkas csak ráugrott a nőrre, és a mancsa ért hozzá az arcához.

A Német Juhtartók Szövetsége ugyanakkor felelőtlen, politikailag motiválot lépésként ítélte el az emberre támadó ragadozó elengedését.

A farkasok a XIX. század közepén gyakorlatilag kihaltak Németországban a fejükre kitűzött vérdíjak, illetve a természetes lakóhelyük pusztulása miatt.

Néhány példány Lengyelországból „költözött át” az újraegyesítés (1990) után Németország keleti részébe a vadvédelmi intézkedések szigorításának köszönhetően.

Egy tavalyi hivatalos felmérés alkalmával 219 farkasfalkát számláltak meg az országban, továbbá 43 párt és 14 magányos farkast.

Decemberben a német kormány populációszabályozás céljából engedélyezte a rendszeres farkasvadászatokat azokon a területeken, ahol túl népes falkák élnek.

A bajor környezetvédelmi hivatal tájékoztatása szerint a farkasok általában félénkek és kerülik az embereket, bár a fiatal példányok kíváncsiságból közelebb merészkedhetnek a lakott területekhez. A legtöbb farkas lassan és óvatosan visszavonul, ha emberrel találkozik.

A norvég Természetkutató Intézet 2002-es tanulmánya szerint az egészséges farkasok rendkívül ritkán támadnak emberre. A legtöbb farkastámadás oka a veszettséggel, provokációval vagy táplálékszerzéssel kapcsolatos volt.