Infostart.hu
eur:
387.54
usd:
329.44
bux:
0
2025. december 26. péntek István
A Morag folyosón élelmet és más humanitárius segélyt szállító teherautóra kapaszkodnak fel palesztinok a Gázai övezet féli részén fekvő Hán-Júnisz környékén 2025. augusztus 4-én.
Nyitókép: MTI/EPA/Haiszam Imad

Ausztrália is elismeri a palesztin államot az ENSZ Közgyűlésén

Ausztrália elismeri a palesztin államot szeptemberben, az ENSZ Közgyűlésén - jelentette be hétfőn Anthony Albanese miniszterelnök azt követően, hogy korábban Franciaország, Nagy-Britannia és Kanada is jelezte hasonló szándékát.

Franciaország után Nagy-Britannia is elismeri szeptemberben a palesztin államot, ha Izrael addig nem egyezik bele a gázai tűzszünetbe és nem teljesít több más feltételt - jelentette be július végén Keir Starmer brit miniszterelnök.

Izrael még aznap, júlis 29-én reagált: Nagy-Britannia azon terve, hogy elismeri a palesztin államot szeptemberben, a radikális iszlamista Hamászt jutalmazza és csak árt a tűzszüneti törekvéseknek a Gázai övezetben - írta az izraeli külügyminisztérium az X-en.

Két nap múlva Kanada is lépett: Kanada azt tervezi, hogy szeptemberben elismeri a Palesztina államot az ENSZ-ben - jelentette be Mark Carney kanadai miniszterelnök; Izrael azonnal elítélte a lépést, Donald Trump amerikai elnök szerint pedig ezek után nehéz lesz kereskedelmi megállapodást kötni Kanadával.

Az EU is reagált Izrael akcióira augusztus 7-én: Izrael műveletei Gázában, az éheztetés, a lakóhely elhagyásának kikényszerítése és a civil lakosság célzott meggyilkolása "nagyon hasonlítanak" a népirtáshoz - jelentette ki Teresa Ribera tiszta, igazságos és versenyképes átmenetért felelős uniós biztos a Politico című brüsszeli hírportálnak nyilatkozva csütörtökön.

Ilyen előzmények után érkezett augusztus 11-én a hír: Ausztrália is elismeri a palesztin államot szeptemberben, az ENSZ Közgyűlésén - jelentette be Anthony Albanese miniszterelnök.

"Ausztrália elismeri a palesztin államot az ENSZ Közgyűlésének szeptemberi 80. ülésén, ezzel hozzájárulva a kétállami megoldást, a gázai tűzszünet elérését és a túszok szabadon bocsátását célzó nemzetközi törekvés előmozdításához" - közölte Albanese Canberrában újságírók előtt.

Az ausztrál miniszterelnök az elismerés feltételéül szabta, hogy a Palesztin Nemzeti Hatóság kötelezettséget vállaljon arra, hogy a Hamász iszlamista terrorszervezet nem vesz részt a jövőbeni állam működésében.

"A kétállami megoldás kínálja az emberiség legjobb esélyét arra, hogy megtörje az erőszak körforgását a Közel-Keleten, és véget vessen a gázai konfliktusnak, szenvedésnek és éhezésnek" - fűzte hozzá Albanese a sajtótájékoztatón.

A kormányfő arról is beszámolt, hogy csütörtökön Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnökkel tárgyalva leszögezte: a konfliktus rendezéséhez nem katonai, hanem politikai megoldásra van szükség.

Ausztrália a múlt héten bírálta a Gáza katonai ellenőrzéséről szóló izraeli tervet. Az ausztrál döntést a palesztin állam elismerésével kapcsolatban Albanese szerint "megerősítette", hogy Netanjahu figyelmen kívül hagyta a nemzetközi közösség felhívásait, és a Gázával szembeni jogi és etikai kötelezettségeket is.

"A Netanjahu-kormány ellehetetleníti a kétállami megoldás esélyét az illegális telepek gyors terjeszkedésével, a palesztinok által lakott területek annektálására irányuló fenyegetésekkel és bármilyen palesztin állam nyílt elutasításával" - fogalmazott Albanese a Penny Wong külügyminiszterrel közösen kiadott közleményben.

Albanese azzal érvelt a palesztin-kérdés rendezésének esélyét latolgatva, hogy a Palesztin Nemzeti Hatóság elkötelezte magát a kormányzás reformja, a fegyverletétel és az általános választások megtartása mellett, továbbá hangsúlyozta, hogy az "lehetőséget nyújt a Hamász elszigetelésére".

Wong közölte, hogy Ausztrália döntéséről már tájékoztatta Marco Rubio amerikai külügyminisztert.

Címlapról ajánljuk
Szemléletváltás nélkül nem megy: a mezőgazdaság a klímaváltozás nagy vesztese

Szemléletváltás nélkül nem megy: a mezőgazdaság a klímaváltozás nagy vesztese

A 2021 és 2024 közötti négy évből háromban hazánk területének 70 százalékát aszály sújtotta. Egy uniós jelentés szerint Magyarországon 2022-ben a biogazdálkodás mindössze a termőterületek 6,3 százalékán volt jellemző, miközben az EU 2030-ra 25 százalékos célt tűzött ki. Koczóh Levente András, a Green Policy Center senior klímapolitikai szakértője vázolta, milyen változtatásokra lenne itthon szükség.
VIDEÓ
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×