Infostart.hu
eur:
385.26
usd:
331.86
bux:
120679.89
2026. január 16. péntek Gusztáv
A Morag folyosón élelmet és más humanitárius segélyt szállító teherautóra kapaszkodnak fel palesztinok a Gázai övezet féli részén fekvő Hán-Júnisz környékén 2025. augusztus 4-én.
Nyitókép: MTI/EPA/Haiszam Imad

Ausztrália is elismeri a palesztin államot az ENSZ Közgyűlésén

Ausztrália elismeri a palesztin államot szeptemberben, az ENSZ Közgyűlésén - jelentette be hétfőn Anthony Albanese miniszterelnök azt követően, hogy korábban Franciaország, Nagy-Britannia és Kanada is jelezte hasonló szándékát.

Franciaország után Nagy-Britannia is elismeri szeptemberben a palesztin államot, ha Izrael addig nem egyezik bele a gázai tűzszünetbe és nem teljesít több más feltételt - jelentette be július végén Keir Starmer brit miniszterelnök.

Izrael még aznap, júlis 29-én reagált: Nagy-Britannia azon terve, hogy elismeri a palesztin államot szeptemberben, a radikális iszlamista Hamászt jutalmazza és csak árt a tűzszüneti törekvéseknek a Gázai övezetben - írta az izraeli külügyminisztérium az X-en.

Két nap múlva Kanada is lépett: Kanada azt tervezi, hogy szeptemberben elismeri a Palesztina államot az ENSZ-ben - jelentette be Mark Carney kanadai miniszterelnök; Izrael azonnal elítélte a lépést, Donald Trump amerikai elnök szerint pedig ezek után nehéz lesz kereskedelmi megállapodást kötni Kanadával.

Az EU is reagált Izrael akcióira augusztus 7-én: Izrael műveletei Gázában, az éheztetés, a lakóhely elhagyásának kikényszerítése és a civil lakosság célzott meggyilkolása "nagyon hasonlítanak" a népirtáshoz - jelentette ki Teresa Ribera tiszta, igazságos és versenyképes átmenetért felelős uniós biztos a Politico című brüsszeli hírportálnak nyilatkozva csütörtökön.

Ilyen előzmények után érkezett augusztus 11-én a hír: Ausztrália is elismeri a palesztin államot szeptemberben, az ENSZ Közgyűlésén - jelentette be Anthony Albanese miniszterelnök.

"Ausztrália elismeri a palesztin államot az ENSZ Közgyűlésének szeptemberi 80. ülésén, ezzel hozzájárulva a kétállami megoldást, a gázai tűzszünet elérését és a túszok szabadon bocsátását célzó nemzetközi törekvés előmozdításához" - közölte Albanese Canberrában újságírók előtt.

Az ausztrál miniszterelnök az elismerés feltételéül szabta, hogy a Palesztin Nemzeti Hatóság kötelezettséget vállaljon arra, hogy a Hamász iszlamista terrorszervezet nem vesz részt a jövőbeni állam működésében.

"A kétállami megoldás kínálja az emberiség legjobb esélyét arra, hogy megtörje az erőszak körforgását a Közel-Keleten, és véget vessen a gázai konfliktusnak, szenvedésnek és éhezésnek" - fűzte hozzá Albanese a sajtótájékoztatón.

A kormányfő arról is beszámolt, hogy csütörtökön Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnökkel tárgyalva leszögezte: a konfliktus rendezéséhez nem katonai, hanem politikai megoldásra van szükség.

Ausztrália a múlt héten bírálta a Gáza katonai ellenőrzéséről szóló izraeli tervet. Az ausztrál döntést a palesztin állam elismerésével kapcsolatban Albanese szerint "megerősítette", hogy Netanjahu figyelmen kívül hagyta a nemzetközi közösség felhívásait, és a Gázával szembeni jogi és etikai kötelezettségeket is.

"A Netanjahu-kormány ellehetetleníti a kétállami megoldás esélyét az illegális telepek gyors terjeszkedésével, a palesztinok által lakott területek annektálására irányuló fenyegetésekkel és bármilyen palesztin állam nyílt elutasításával" - fogalmazott Albanese a Penny Wong külügyminiszterrel közösen kiadott közleményben.

Albanese azzal érvelt a palesztin-kérdés rendezésének esélyét latolgatva, hogy a Palesztin Nemzeti Hatóság elkötelezte magát a kormányzás reformja, a fegyverletétel és az általános választások megtartása mellett, továbbá hangsúlyozta, hogy az "lehetőséget nyújt a Hamász elszigetelésére".

Wong közölte, hogy Ausztrália döntéséről már tájékoztatta Marco Rubio amerikai külügyminisztert.

Címlapról ajánljuk

Csizmazia Gábor a furkósbotról és a Trump-paradoxonról: „Donald Trump kétszer lépte át a saját vörös vonalát”

Donald Trump amerikai elnök leginkább Ukrajna és a vámpolitika esetében lépte át a saját maga által felvázolt vörös vonalakat – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Csizmazia Gábor. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukács Intézet tudományos főmunkatársa szerint Donald Trump külpolitikai lépései inkább elbizonytalanították a szavazóit, semmint újakat hoztak volna mellé.
inforadio
ARÉNA
2026.01.16. péntek, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
Emelkedtek az amerikai tőzsdék, szárnyaltak a befektetési bankok

Emelkedtek az amerikai tőzsdék, szárnyaltak a befektetési bankok

A befektetők a geopolitikai események értékelése mellett a vállalati gyorsjelentésekre is már figyelnek a héten, ugyanis az amerikai nagybankok megnyitották a jelentési szezont. A befektetők eközben szoros figyelemmel kísérik, hogy milyen hírek érkeznek az amerikai-dán egyeztetésekről, hiszen Donald Trump továbbra sem mondott le Grönland megszerzéséről, viszont Iránnal kapcsolatban mintha valamelyest enyhült volna az elnök álláspontja, legalábbis a tegnap esti kijelentései erre utalnak – részben emiatt korrigál az arany, az ezüst, és az olaj ára a korábbi emelkedés után. Közben a chiprészvények a tajvani TSMC erős negyedéves jelentése után kaptak egy lökést. Részvénypiacokon összességében pozitív a hangulat, emelkednek az európai és az amerikai részvények is, köztük a ma jelentő befektetési bankok. Itthon a Mol árfolyama ma is jelentős pluszban van, miután Szijjártó Péter arról beszélt, hogy közel a megállapodás a NIS szerb olajvállalatban lévő orosz tulajdonrész megvásárlásáról.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×