J. D. Vance amerikai alelnök látogatásának hivatalos oka az, hogy támogatását fejezze ki a Trump-adminisztráció részéről a magyar kormány felé a magyar választásokat megelőzően.

Az amerikai alelnök nyilatkozata alapján folytatódnak azok az egyeztetések is, amelyek a korábbi találkozókon technológiai, gazdasági, energetikai ügyben előrehaladtak Orbán Viktor és Donald Trump, valamint a magyar kormányfő és Marco Rubio amerikai külügyminiszter között, de részleteket erről előzetesen nem igazán tudni.

Csizmazia Gábor, az NKE John Lukacs Intézetének tudományos munkatársa az InfoRádióban mindezeken kívül azt is leszögezte:

diplomáciai szempontból is jelentős a mostani esemény.

„Hasonlóan magas szintű látogatásra legutóbb Marco Rubio érkezésekor lehetett szó, előzőleg az ifjabb Bush érkezett ide 2006-ban” – idézte fel.

Mi lesz, ha kormányváltás lesz?

Igen jónak mondható jelenleg az amerikai–magyar viszony, ezzel kapcsolatban elmondta, kormányváltás esetén ez is megváltozhatna, a magyar-amerikai kapcsolatoknak ugyanis van egy „politikai-ideológiai szempontból mérhető alapja”, de az érintett feleken sok múlik, ugyanakkor egy sor olyan együttműködési megállapodástervezet jött elő tavaly a Fehér Házban, amelyben az amerikai fél számára is előnyös együttműködések, programok keletkezhetnek, de ezek egy részét még „ki kell bontani”, ezt érte el a kormány, de ezt a következő kormány is folytathatja, „a politikai affinitás” fontos összetevő lehet a szakértő szerint.

Eközben Iránban

Közben tart a „húzd meg, ereszd meg” a Hormuzi-szoros körül, Donald Trump szokatlanul éles hangon üzent az iráni vezetésnek, 48 órát adott, különben a „pokol szabadul Iránra” a szoros zárva tartása esetén. Ezt kommentálva Csizmazia Gábor elmondta, valószínűleg elfogyhatott az amerikai elnök türelme, mert már az energetikai hálózat elleni támadásokra utalt, illetve az infrastruktúrát sem kímélné, ha Irán nem enged. Ez pedig már a lakosságot is érintené Iránban.

„De bármilyen hangos volt az amerikai sajtó az iráni háborúval kapcsolatban, azért az amerikai fél visszafogott volt; hiába hallottunk több esetről, hogy civil célpontokat is támadás ért, általában ezek közös, katonai-civil felhasználású célpontok voltak, az amerikai fél megpróbált tűpontos csapásokat mérni, többé-kevésbé sikerült is. Ezt kiegészítették az izraeli támadások, amelyek a felső vezetést hivatottak kiiktatni. Ilyen értelemben

érdemi változást jelent, hogy Amerika kiszélesíti a célpontot, valószínűleg komolyan is gondolja;

az még probléma, hogy komoly eredményeket ért el a Trump-adminisztráció, ezeket az eredményeket viszont politikai eredményekre kell váltani” – ecsetelte Csizmazia Gábor.

Hozzátette, „az iráni rezsim most túlélésre játszik, sokkal elszántabbnak is bizonyul, mint amennyire más rezsimektől várná az ember, másrészt a nyugati világban ellenszélben dolgozik az amerikai elnök, rosszabb a megítélése a vártnál”.