Infostart.hu
eur:
357.32
usd:
312.54
bux:
141908.07
2026. július 9. csütörtök Lukrécia
Nyitókép: Unsplash

Megosztó téma lett a hadsereg Csehországban

Növekszik a hadsereg támogatottsága Csehországban, miközben egyre élesebb politikai viták kísérik a védelem kérdését – ez rajzolódik ki a legfrissebb felmérésekből és a politikai eseményekből. Közben arról sincs még egyezség a cseheknél, hogy ki képviselje az országot a közelgő NATO-csúcson.

A STEM kutatóintézet januárban végzett felmérése szerint a csehek több mint 70 százaléka bízik a hadseregben. A lakosság közel fele úgy véli, hogy egy esetleges támadás esetén a hadsereg képes lenne megvédeni az országot. Hasonló arányban bíznak az emberek a NATO-ban is. A szakértők szerint a növekvő bizalom hátterében elsősorban a romló nemzetközi biztonsági helyzet áll. Az ukrajnai háború hatására a cseh társadalom egyre fontosabbnak tartja a hadsereg szerepét, valamint a védelemre fordított kiadásokat.

Ugyanakkor a felmérés egy kevésbé megnyugtató tendenciára is rámutat:

a hadsereg megítélése egyre inkább politikai törésvonalak mentén alakul.

Míg néhány évvel ezelőtt a hadseregbe vetett bizalom szinte teljesen független volt a politikai nézetektől, mára ez megváltozott. Erről beszélt a STEM elemzője, Jirí Táborsky is. Mint mondta: 2020-ban gyakorlatilag mindenki bízott a hadseregben, politikai nézetektől függetlenül. Amikor azonban a háború és a védelem kérdése politikai témává vált, a társadalom elkezdett polarizálódni. Ez pedig a szakértők szerint veszélyes lehet, hiszen válsághelyzetben a hadseregnek az egész társadalmat kell szolgálnia, nemcsak egyes politikai csoportokat.

A legnagyobb viták jelenleg a védelmi kiadások körül zajlanak. A cseh kormány az idei költségvetésben a GDP 1,7 százalékát fordítaná védelemre, miközben a NATO-tagállamok már korábban vállalták, hogy elérik a 2 százalékos szintet. Emiatt Csehországot több szövetséges, köztük az Egyesült Államok is bírálja.

A védelem kérdése nemcsak a közvéleményben, hanem a politikai vezetésen belül is feszültségeket okoz. Ez jól látszik a közelgő NATO-csúcstalálkozó körüli vitában is.

Petr Pavel köztársasági elnök továbbra is részt kíván venni a nyári, ankarai NATO-csúcson, és egyeztetni szeretne Andrej Babis miniszterelnökkel az ország képviseletéről. Az elnöki hivatal azt szeretné, ha Csehországot az államfő, a kormányfő és a külügyminiszter együtt képviselné. Ezzel szemben a külügyminiszter, Petr Macinka nem támogatja az elnök részvételét. Álláspontja szerint egy ellenzéki szereplő jelenléte nem lenne megfelelő a csúcstalálkozón.

Andrej Babis kormányfő is inkább azt tartaná logikusnak, ha ő és a külügyminiszter utazna Ankarába. Szerinte a kormány képviselői tudják a leghitelesebben bemutatni a cseh védelmi költségvetés alakulását és a jövőbeli terveket a szövetségeseknek, különösen a jelenlegi feszült geopolitikai helyzetben.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Öt pernye a Tisztítótűzből – Fideszes érintettségű ügyekben is feljelentéseket tett a kormány

Öt pernye a Tisztítótűzből – Fideszes érintettségű ügyekben is feljelentéseket tett a kormány

A csütörtöki kormányszóvivői tájékoztatón Magyar Éva és Köböl Anita öt olyan ügyről beszélt részletesen, amelyek egyenként több tízmilliárd forintot érintenek, és amelyek feljelentésig vezettek a kormány részéről. Van olyan is, amelyben azonos programokra különböző jogcímen ment is kiment nagy összegű támogatás, de a sajtófigyelés is igen tempósan drágult az évek során. Részletek.

Egy nap alatt 10 százalékos olajár-emelkedés, Oroszország is korlátoz – kezdődik minden elölről?

Hortay Olivér, a Századvég Konjunktúrakutató Zrt. energia- és klímapolitikai üzletág vezetője az InfoRádióban rögzítette: Irán egyetlen stratégiai fegyvere a „Hormuzi-szoros-kártya”, Donald Trump nyilatkozatait pedig ma már sokszor csak mosolyogva rovátkázzák. Oroszország mindeközben exportkorlátozást jelentett be; nem éppen olyan idők jönnek, amely szerint elkerülhető lenne egy újabb inflációs sokk a világban.
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×